Intranzitív igék zéró argumentummal

Beküldte tücsi -

Intranzitív igének az olyan igét nevezzük, amely állítmányként képes nem-elliptikus, grammatikális mondatot képezni bármely kötelező kiegészítés (argumentum) nélkül, vagy egyetlen argumentummal.[1] A kötelező kiegészítés nélkül megálló intranzitív igéket nevezik 0, az egy kötelező kiegészítéssel állókat 1 valenciás igéknek is.[2] A 0 valenciás igék rendszerint kis létszámú, zárt csoportot képeznek az intranzitív igék között.

Meghatározás nélküli

Inkluzivitás az igeragozásban

Beküldte tücsi -

Az inkluzív/exkluzív megkülönböztetés felléphet a személyes névmásoknál, a birtokos névmásoknál vagy birtokos affixációnál, valamint az igeragozásban. Mindezen esetekben a nem-egyes szám első személyéről van szó („mi”), az inkluzív alak a megszólított beleértését, az exkluzív a kizárását konnotálja.

Meghatározás nélküli

Igék személyi egyeztetése

Beküldte tücsi -

Ennél a paraméternél a tranzitív igéknek az A és a P kötelező bővítményekkel[1] való, kifejezetten nyelvtani értelemben vett személyi (perszonális) egyeztetéséről (person marking, PM) van szó.[2] A személy fogalmát itt izoláltan értelmezzük, azaz annyi személyt tartunk számon, amennyit a személyes névmások rendszere megkülönböztet egymástól.[

Meghatározás nélküli

Igeszuppletivitás

Beküldte tücsi -

Szuppletivitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor szabályos szemantikai viszonyok előre nem látható módon vannak kódolva. Szuppletivitás előfordul mind a tövek (go – went), mind az affixumok (boy-s – ox-en) tekintetében. Ebben a paraméterben az igetövek tőszuppletivitását vizsgáljuk (tehát amikor egyazon ige különböző részparadigmái különböző tövekből vannak képezve).

Meghatározás nélküli

Igeragozási kategóriák száma

Beküldte tücsi -

Igeragozási kategóriának nevezünk bármely olyan grammatikai kategóriát, amelynek megváltoztatása egy adott nyelvben egy másik igeragozási alakot eredményezne,[1] illetve amelynek jelenléte vagy megformálása legalább részben a grammatikai környezet függvénye.[2] A grammatikai kategóriákat önálló szavakkal vagy affixumokkal lehet kifejezni. Az előbbit analitikus, az utóbbit szintetikus szerkesztésnek nevezzük.

Meghatározás nélküli

Igeragozási szintézis

Beküldte tücsi -

Az  igeragozási szintézis értéke  [category-per-word value („cpw value”)] az ige grammatikai (ragozási) kategóriáit kifejező, egyidejűleg megjelenő nyelvi objektumok maximális számával jellemezhető a ténylegesen létező igealakban.[1] Ragozási kategóriának nevezünk bármely olyan grammatikai kategóriát, amelynek megváltoztatása egy másik ragozási alakot eredményezne, illetve amelynek jelenléte vagy megformálása legalább részben a grammatikai környezet függvénye.[2]

Meghatározás nélküli

Igeragozási szinkretizmus

Beküldte tücsi -

Azokban a nyelvekben, amelyekben az igealakok legalább az alany személye, illetve száma tekintetében különböznek (tehát amelyekben létezik igei személyragozás), megjelenhet az igei személy- illetve számjelölés szinkretizmusa. Ez nem egyéb, mint két, legalább egy másik paradigmában megkülönböztetett személy- illetve számjelölő morfológiai alak egybeesése. Ahhoz, hogy egy alakot szinkretikusnak tartsunk, rendelkeznünk kell valamilyen bizonyítékkal arról, hogy valóban egynél több személyt vagy számot jelölhet.

Meghatározás nélküli

Igei személyjelölők sorrendje

Beküldte tücsi -

Ennél a paraméternél a monotranzitív (két kötelező kiegészítéssel álló) igéknek (V) az A és a P kötelező bővítményekkel[1] való, kifejezetten nyelvtani értelemben vett személyi (perszonális) egyeztetéséről (person marking, PM) van szó.[2] A típus felderítésére általában olyan nem alárendelt, jelen időben, kijelentő módban, cselekvő igenemben álló tranzitív igés mondatokat választunk, amelyekben  az A funkc

Meghatározás nélküli

Oldalak

Feliratkozás Typological Database of the Ugric Languages RSS csatornájára