Tudnivalók

Az adatbázis használata

Az adatbázisban többféle módon lehet keresni:

  1. A Keresés menüpontban kulcsszóra, paraméternévre, nyelvekre lehet keresni.

  2. A Témakörök menüpont alatt elérhető az összes paraméter leírása.

  3. Az Irodalom menüpont alatt a felhasznált szakirodalom listája található.

 

Az adatbázis felépítése

A paraméterleírások háromféle információt tartalmaznak:

1. A vizsgált nyelvi jelenség bemutatása.

2. A paraméter megvalósulásának típusai a világ nyelveiben, azaz a lehetséges paraméterértékek.

3. Módszertani tudnivalók: milyen eljárással lehet kideríteni egy nyelvről, hogy az az adott kérdés tekintetében melyik típusba tartozik.

 

Ha  egy nyelvben több paraméterérték is érvényes, akkor a kódok az összekapcsolásának változatai a következők lehetnek:

+ jellel vannak összekapcsolva, ha mindig együttesen lépnek fel,

& jellel, ha mindig csak az egyik, de nagyjából egyenlő mértékben,

/ jellel, ha a jel előtti érték a nyelvben szerkezetileg domináns, tehát többféle grammatikai környezetben, pl. több számban, több igeidőben stb. jelenik meg, de a másik érték is megfigyelhető, a

​( ) pedig fakultativitást jelent.

 

A paraméterek forrásai

A paraméterek kijelölésében jelentős mértékben, de nem kizárólag, két korábbi tipológiai adatbázis anyagára, valamint további szakirodalmi forrásokra támaszkodtunk. A legfontosabbak: World Atlas of Language Structures Online (WALS), Matthew Dryer adatbázisa (Matthew Dryer's Typological Database), valamint az LDSQ (Comrie, Bernard, and Norval Smith 1977. Lingua descriptive studies: questionnaire. Lingua 42:1–72.), illetve a nyelvtipológia legfontosabb kézikönyvei. Külön ki kell emelnünk a WALS jelentőségét: az esetek többségében az egyes jegyek értékeit pusztán betűkóddal láttuk el, néhol kissé megnöveltük a lehetséges értékek készletét, másutt magát a paramétert két vagy több változatra osztottuk (például azért, mert úgy láttuk, hogy a különböző szófajok esetében a nyelvek nem mindig azonos mintázatot követnek). A források konkrét szerzőjére és egyéb bibliográfiai adataira minden alkalommal egyedileg hivatkozunk. Végül, vannak új paramétereink is, szakirodalmi előzmények nélkül. Ezeknek szükségességét éppen a vizsgált nyelvek tipológiai sajátosságai alapozták meg. Így, a paraméterleírások tekintetében a projekt vezetője a legtöbbször szerkesztőként, kisebb részben részlegesen, egyes esetekben pedig teljes mértékben szerzőként működött közre. Az utóbbi körülményre utal, ha a paraméterleíráshoz nem társul forrásmegnevezés.

 

Az adatbázis nyelvi anyaga

Az adatbázis nyelvi anyagának összeállítása különböző források alapján történt. A felhasznált források a következők:

A korábbi szakirodalom feldolgozása. Az egyes nyelvekben szereplő értékek egy részét általános leírások, leíró nyelvtanok, szótárak, esetenként tanulmányok alapján határoztuk meg. A forrásokat lásd az Irodalom menüpontnál. A korábbi szakirodalmi hivatkozások az obi-ugor nyelvek esetében elsődleges forrásnak számítanak, míg a magyar nyelv esetében inkább tovább vezető irodalomnak.

Konzultáció, terepmunka. A szakirodalmi feldolgozáson túl, az obi-ugor nyelvek esetében további kutatásokra volt szükség több paraméterérték meghatározásához is. Előzményül Csepregi Márta 1990-es évekbeli terepmunkáin szerzett adatai szolgáltak. Az adatgyűjtés három ütemben történt. A paraméterérték megállapítása először az adott nyelv egy-egy anyanyelvi szakértője (a szinjai hantinál Szófia Onyina, a szurguti hantinál Ludmila Kajukova, az északi-manysinál Szvetlána Gyinyiszlamova) nyelvi példáinak elicitálása, valamint a példákhoz fűzött magyarázataik feldolgozása alapján történt. Ezután Németh Szilvia és F. Gulyás Nikolett terepmunka keretében további adatokat gyűjtött az anyanyelvi szakértőktől és más anyanyelvi beszélőktől egységes kérdőívek és személyes interjúk folyamán. A kutatás záró szakaszában a korábbi adatok ellenőrzése történt meg kérdőíves formában, szintén a már említett anyanyelvi szakértők bevonásával.

 

Az adatbázis példaanyagában használt írásrendszerek

Az adatbázis példái között a magyar nyelvűeket a sztenderd magyar helyesírási formában szerepeltetjük. A cirill betűs írásrendszerű nyelvek, vagyis az északi manysi, valamint a szurguti és szinjai hanti esetében egy azonos elveken alapuló átírást alkalmazunk.

Utóbbi három nyelv közül az északi manysi és a szurguti hanti rendelkezik sztenderdizált, cirillbetűs írásrendszerrel, a szinjai hantié még kialakulóban van. Mindhárom nyelvre igaz azonban, hogy kiadványonként kisebb-nagyobb, rendszerszerű eltérések figyelhetők meg, ezért az egyszerű transzliteráció egyik nyelvben sem lehetséges. Az adatbázis természete miatt az átírás során célszerűnek láttuk minél kevesebb speciális karakterrel dolgozni. Bár mindegyik nyelv leírására rendelkezésre áll több alternatív átírási mód is, de egyik sem alkalmazható egyszerre mindhárom nyelvre. Így elvi, gyakorlati és technikai okokból saját átírást dolgoztunk ki, melynek főbb jellemzői a következők:

1. Az obi-ugor nyelvekben a magánhangzók hosszúságát jelöljük (a betű fölött vízszintes vonallal).

2. A palatalizációt felső vonással jelöljük (ld. az egyes nyelvekhez tartozó táblázatokat).

 

A magyar fonémák rendszere és jelölésük:

 

zárhangok

réshangok

zár-rés hangok

pergőhangok

közelítőhangok

 

felpattanó zárhangok

nazálisok

mediális

laterális

 

mediális

laterális

 

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngés

 

bilabiális

b

p

m

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

labiodentális

 

 

 

v

f

 

 

 

 

 

 

 

 

 

alveoláris

d

t

n

z

sz

 

 

dz

c

r

 

 

l

 

posztalveoláris

 

 

 

zs

s

 

 

dzs

cs

 

 

 

 

 

palatális

gy

ty

ny

 

 

 

 

 

 

 

 

j

 

 

veláris

g

k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

uvuláris

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

laringális

 

 

 

 

h

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

palatális

mediális

veláris

illabiális

labiális

illabiális

labiális

illabiális

labiális

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

felső

i

í

ü

ű

 

 

 

 

 

 

u

ú

középső

 

é

ö

ő

 

 

 

 

 

 

o

ó

alsó

e

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a

 

legalsó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

á

 

 

 

Az északi manysi fonémák rendszere és jelölésük:

 

zárhangok

réshangok

zár-rés hangok

pergőhangok

közelítőhangok

 

felpattanó zárhangok

nazálisok

mediális

laterális

 

mediális

laterális

 

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngés

 

bilabiális

 

p

m

w

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

labiodentális

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

alveoláris

 

t

n

 

s

 

 

 

 

r

 

 

l

 

posztalveoláris

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

palatális

 

ť

ń

 

ś

 

 

 

 

 

 

j

l'

 

veláris

 

k

ŋ

γ

χ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

uvuláris

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

laringális

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

palatális

mediális

veláris

illabiális

labiális

illabiális

labiális

illabiális

labiális

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

felső

i

ī

 

 

 

 

 

 

y

 

u

ū

középső

e

ē

 

 

ə

 

 

 

 

 

o

ō

alsó

 

 

 

 

 

 

 

 

a

ā

 

 

legalsó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szurguti hanti fonémák rendszere és jelölésük:

 

zárhangok

réshangok

zár-rés hangok

pergőhangok

közelítőhangok

 

felpattanó zárhangok

nazálisok

mediális

laterális

 

mediális

laterális

 

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngés

 

bilabiális

 

p

m

w

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

labiodentális

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

alveoláris

 

t

n

 

s

 

ʌ

 

 

r

 

 

l

 

posztalveoláris

 

 

 

 

 

 

 

 

č

 

 

 

 

 

palatális

 

ť

ń

 

 

 

ʎ

 

 

 

 

j

 

 

veláris

 

k

ŋ

γ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

uvuláris

 

q

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

laringális

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

palatális

mediális

veláris

illabiális

labiális

illabiális

labiális

illabiális

labiális

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

felső

i

ī

 

 

 

 

ü

 

 

ӯ

u

ū

középső

e

ē

 

 

ə

 

ö

 

 

 

o

ō

alsó

ä

 

 

 

 

 

 

ā

a

 

 

ɔ̄

legalsó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szinjai hanti fonémák rendszere és jelölésük: 

Megjegyzés: A kakuminális képzést átírásunkban nem jelöljük.

 

zárhangok

réshangok

zár-rés hangok

pergőhangok

közelítőhangok

 

felpattanó zárhangok

nazálisok

mediális

laterális

 

mediális

laterális

 

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngétlen

zöngés

zöngés

 

bilabiális

 

p

m

w

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

labiodentális

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

alveoláris

 

t

n

 

s

 

L

 

 

r

R

 

l

 

posztalveoláris

 

 

 

 

š

 

 

 

č

 

 

 

 

 

palatális

 

ť

ń

 

ś

 

 

 

ć

 

 

j

l'

 

veláris

 

k

ŋ

 

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

uvuláris

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

laringális

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

palatális

mediális

veláris

illabiális

labiális

illabiális

labiális

illabiális

labiális

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

rövid

hosszú

felső

i

 

 

 

 

 

 

 

 

 

u

ū

középső

e

ē

 

 

ǝ

 

 

 

 

 

o

 

alsó

 

 

 

 

 

 

 

 

a

ā

 

ɔ̄

legalsó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A glosszák

A példamondatok glosszázása során kis eltérésekkel a lipcsei glosszázási szabályzat ajánlásait követjük. Az alább található rövidítésjegyzéken felül a következőkre hívjuk föl a figyelmet:

Az alábbi morfológiailag jelöletlen formákat nem glosszázzuk:

 

1. A névszóragozás során a nominatívuszt és a jelöletlen akkuzatívuszt nem glosszázzuk:

 

(1) ńāwrem   pisma  xanš-l. (szinjai hanti)

     gyerek     levél    ír-prs.3sg

     ‘A gyerek levelet ír.’ 

 

2. A névszóragozás során nem glosszázzuk az egyes számot, a kettes és többes számot feltüntetjük:

 

(1) ūs-n (északi manysi)

     város-lat

     'városba'

 

(2) ūs-ǝt-n (északi manysi)

     város-pl-lat

     'városokba'

 

3. A birtokos személyragozás jelölésekor amennyiben a birtok egyes számú, azt nem jelöljük, a kettes és többes számot feltüntetjük. Ha a többesjel nem szegmentálható, akkor a birtok száma a szótőhöz közelebb esik, a birtokosé pedig a záróelem:

 

(1) āťa-m       ťēnt-e (északi manysi)

     apa-1sg   sapka-3sg

     'apám sapkája'

 

(2) āťa-m      ťēnt-ane (északi manysi)

     apa-1sg   sapka-pl.3sg

     'apám sapkái'

 

(3) šɔ̄war      pal-lal (szinjai hanti)

     nyúl         fül-du.3sg

     'a nyúl két füle'

 

4. Az igeragozás során nem glosszázzuk az alanyi / indeterminált ragozást, a tárgyas / determinált alak jele obj:

 

(1) toti (északi manysi) 

     hoz.prs.3sg

     'hoz'

 

(2) toti-te (északi manysi) 

     hoz-prs.obj.3sg

     'hozza'

 

5. Az obi-ugor nyelvekben a tárgyfüggő igeragozás tárgyának számát nem glosszázzuk, csak ha kettes vagy többes számú:

 

(1) toti-te (északi manysi) 

     hoz-prs.obj.3sg

     'hozza'

 

(2) toti-ten (északi manysi) 

     hoz-prs.du.obj.3sg

     'hozza (azt a két dolgot)'

 

6.​ A magyar nyelvben a tárgyas ragozás során külön nem jelöljük a harmadik személyű tárgyat, a második személyű tárgyat viszont feltüntetjük:

 

(1) lát-ok

     lát-prs.1sg

     'látok'

 

(2) lát-om

     lát-prs.obj.1sg

     'látom'

 

(3) lát-lak

     lát-prs.2.obj.1sg

     'látlak'

 

7. A kijelentő módot nem glosszázzuk, szemben a többi móddal:

 

(1) toti-ew (északi manysi) 

     hoz-prs.1pl

     'hozunk'

 

(2) toti-nuw-uw (északi manysi) 

     hoz-cond-prs.1pl

     'hoznánk'

 

(3) jāst-aln! (szinjai hanti)

     mond-imp.pl.obj.2pl

     'mondjátok (azokat)!'

 

8. Az aktív igenemet nem jelöljük, ezzel szemben a passzívat igen:

 

(1) tot-ew (északi manysi) 

     hoz-prs.1pl

     'hozunk'

 

(2) tot-aw-uw (északi manysi) 

     hoz-pass-prs.1pl

     'hoznak minket’

 

(3) pan-ʌ-i (szurguti hanti)

     tesz-prs-pass.3sg

     'tétetik'

 

9. Az obi-ugor nyelvekben a tárgyas igeragozás esetén ha a tárggyal való egyeztető elem nem szegmentálható morféma, a glossza sorrendje a következő: 1. igető 2. időjel 3. tárgy száma (csak ha nem egyes számú) 4. obj 5. az alany személye és száma:

 

(1) toti-te (északi manysi) 

     hoz-prs.obj.3sg

     'hozza'

 

(2) toti-ten (északi manysi) 

     hoz-prs.du.obj.3sg

  'hozza (azt a két dolgot)'

 

10. A magyar nyelvben a tárgyas igeragozás esetén ha a tárggyal való egyeztető elem nem szegmentálható morféma, a glossza sorrendje a következő: 1. igető 2. időjel 3. tárgy személye (csak ha második személyű) 4. obj 5. az alany személye és száma:

 

(1) lát-om

     lát-prs.obj.1sg

     'látom'

  

(2) lát-lak

     lát-prs.2.obj.1sg

     'látlak'

 

11. A többfunkciós eseteknél mindig az adott példában szereplő funkciót glosszázzuk:

 

(1) saša-n         lāwi (északi manysi)

     Szása-dat   mond.prs.3sg

     'Szásának mondja'

 

(2) saša     kol-n      mini. (északi manysi)

     Szása   ház-lat  megy.prs.3sg

     'Szása hazamegy.'

 

12. A példákban a mondattani szerepeket nem jelöljük, ezért pl. az ágensjelölőt nyelvtől függően lokatívusznak, latívusznak glosszázzuk:

 

(1) ńāwrem    uli               kaš-l. (szinjai hanti)

     gyerek      rénszarvas  keres-prs.3sg

     'A gyerek keresi a rénszarvast.'

 

(2) ńāwrem-ǝn    uli               kaš-l-a. (szinjai hanti)

     gyerek-loc   rénszarvas   keres-prs-pass.3sg

     'A gyerek keresi a rénszarvast.'

 

A glosszákban szereplő grammatikai rövidítések és jelek feloldása:

1

1. személy

2

2. személy

3

3. személy

a

ágens

abe

abesszívusz

abl

ablatívusz

acc

akkuzatívusz

adj

melléknévképző

adj.neg

fosztóképző

adv

határozó

appr

approximatívusz

apl

társító többesjel

art

artikulus

attr

jelző

attr.poss

birtokos jelző

caus

műveltető képző

cmpr

hasonlító névutó

cnj

kötőszó

cvb

konverbum

com

komitatívusz

comp

hasonlító morféma

cond

feltételes mód

cop

kopula

dat

datívusz

det

determináns

dim

kicsinyítő képző

dist

disztributív számnév képzője

du

kettes szám

fin

finálisz

freq

gyakorító képző

gen

genitívusz

imp

felszólító mód

inch

inchoatív képző

ine

inesszívusz

inf

főnévi igenév

int

kérdő névmás

ins

instrumentálisz

lat

latívusz

loc

lokatívusz

mom

momentán képző

n

névszó

neg

tagadószó

neg.pred

állítmányi tagadószó

obj

tárgyfüggő igeragozás

ord

sorszámnévképző

ref

visszaható képző

p

patiens

pass

passzívum

pcl

partikula

pl

többes szám

pot

potenciálisz

ppx

ágensjelölő igenéven

prob

próbálkozást kifejező igeképző

pron

névmás

prs

jelen idő

pst

múlt idő

ptc

particípium / melléknévi igenév

ptc.neg

tagadó igenév

ptc.prs

folyamatos melléknévi igenév

ptc.pst

befejezett melléknévi igenév

px

birtokos személyjel

r

recipiens

s

alany

sg

egyes szám

sup

szuperesszívusz

superl

felsőfokú partikula

tra

transzlatívusz

v

ige

vn

igenévszó (verbal noun)

                                 

A használat feltétele

Az adatbázisban található összes tartalom Creative Commons Attribution 4.0 International License szerint használható.

 

A hivatkozás módja

Az adatbázisban szereplő valamennyi tartalom felhasználásakor kérjük az alábbi hivatkozási módok betartását:

A teljes adatbázisra való hivatkozás módja:

Havas et al. 2015. = Havas Ferenc & Csepregi Márta & F. Gulyás Nikolett & Németh Szilvia 2015. Az ugor nyelvek tipológiai adatbázisa. Budapest: ELTE Finnugor Tanszék (utdb.elte.hu) (Megtekintve: éééé-hh-nn).

 

Az egyes paraméterleírásokra való hivatkozás módja:

Havas Ferenc (szerk.) 2015. Esetexponencia. In Havas Ferenc & Csepregi Márta & F. Gulyás Nikolett & Németh Szilvia, Az ugor nyelvek tipológiai adatbázisa. Budapest: ELTE Finnugor Tanszék. (http://hu.utdb.nullpoint.info/content/esetexponencia) (Megtekintve: éééé-hh-nn).

 

Az egyes paraméterértékekre való hivatkozás módja:

Csepregi Márta 2015. Evidencialitás kódolása. Szurguti hanti. In Havas Ferenc & Csepregi Márta & F. Gulyás Nikolett & Németh Szilvia, Az ugor nyelvek tipológiai adatbázisa. Budapest: ELTE Finnugor Tanszék. (http://hu.utdb.nullpoint.info/node/1148) (Megtekintve: éééé-hh-nn).

 

A nyelvek ismertetésére való hivatkozás módja:

F. Gulyás Nikolett 2015. A szinjai hanti nyelv. In Havas Ferenc & Csepregi Márta & F. Gulyás Nikolett & Németh Szilvia, Az ugor nyelvek tipológiai adatbázisa. Budapest: ELTE Finnugor Tanszék. (http://hu.utdb.nullpoint.info/content/szinjai-hanti) (Megtekintve: éééé-hh-nn).