Segédigék kategoriális státusza

A segédigék (auxiliaries, Aux) kategoriális státusza nyelvtani természetükre vonatkozik a főigékkel való összehasonlításban.

Típusok:

AuxNotV: A „segédigék” az adott nyelvben morfológiai és szótani értelemben valójában nem igék (pusztán szemantikai értelemben fejezik ki a főige kategoriális funkcióit).[1]

Meghatározás nélküli

Késztetett kódolása (tranzitív)

A műveltető szerkezetek (Causative constructions) olyan nyelvi szerkezetek, amelyek egy két eseményt jelölő nyelvi szituációt írnak le: az okozás eseményét (Causing), amelyben az okozó vagy késztető (Causer) tesz vagy kezdeményez valamit, illetve az okozott eseményt, amelyben az okozó cselekvése eredményeképpen a végrehajtó vagy késztetett (Causee, Cee) valamely cselekményt hajt végre, illetve állapotváltozáson megy át.

Meghatározás nélküli

Késztetett kódolása (intranzitív)

A műveltető szerkezetek (Causative constructions) olyan nyelvi szerkezetek, amelyek egy két eseményt jelölő nyelvi szituációt írnak le: az okozás eseményét (Causing), amelyben az okozó vagy késztető (Causer) tesz vagy kezdeményez valamit, illetve az okozott eseményt, amelyben az okozó cselekvése eredményeképpen a végrehajtó vagy késztetett (Causee, Cee) valamely cselekményt hajt végre, illetve állapotváltozáson megy át.

Meghatározás nélküli

Késztetett kódolása (ditranzitív)

A műveltető szerkezetek (Causative constructions) olyan nyelvi szerkezetek, amelyek egy két eseményt jelölő nyelvi szituációt írnak le: az okozás eseményét (Causing), amelyben az okozó vagy késztető (Causer) tesz vagy kezdeményez valamit, illetve az okozott eseményt, amelyben az okozó cselekvése eredményeképpen a végrehajtó vagy késztetett (Causee, Cee) valamely cselekményt hajt végre, illetve állapotváltozáson megy át.

Meghatározás nélküli

Nem-perifrasztikus műveltetés

A műveltető szerkezetek (causative constructions, CC) olyan nyelvi szerkezetek, amelyek egy két eseményt jelölő nyelvi szituációt írnak le: az okozás eseményét (causing), amelyben az okozó vagy késztető (causer) tesz vagy kezdeményez valamit, illetve az okozott eseményt, amelyben az okozó cselekvése eredményeképpen a végrehajtó vagy késztetett (causee) valamely cselekményt hajt végre, illetve állapotváltozáson megy át.

Meghatározás nélküli

Perifrasztikus műveltetés

A műveltető szerkezetek (causative constructions) olyan nyelvi szerkezetek, amelyek egy két eseményt jelölő nyelvi szituációt írnak le: az okozás eseményét (causing), amelyben az okozó vagy késztető (causer) tesz vagy kezdeményez valamit, illetve az okozott eseményt, amelyben az okozó cselekvése eredményeképpen a végrehajtó vagy késztetett (causee) valamely cselekményt hajt végre, illetve állapotváltozáson megy át.

Meghatározás nélküli

Morfológiai műveltetés

A műveltető szerkezetek (causative constructions) olyan nyelvi szerkezetek, amelyek egy két eseményt jelölő nyelvi szituációt írnak le: az okozás eseményét (causing), amelyben az okozó vagy késztető (causer) tesz vagy kezdeményez valamit, illetve az okozott eseményt, amelyben az okozó cselekvése eredményeképpen a végrehajtó vagy késztetett (causee) valamely cselekményt hajt végre, illetve állapotváltozáson megy át.

Meghatározás nélküli

Kopulahasználat melléknévi állítmány mellett

A kopula olyan ige vagy affixum, amely nem-igei (névszói, határozói) állítmányok esetén a predikáció eszközeként kötelezően megjelenik a mondatban. Alapalakjában a kopulának e predikatív funkción kívül más jelentése nincsen (ha önálló szó, rendszerint azonos az ún. létigével). A kopulahasználat a különböző nem-igei predikátumok esetében eltérő lehet. Ennél a paraméternél alanyesetben (vagy egyéb legegyszerűbb formában) álló főnévi vagy névmási alanyt és melléknévi állítmányt tartalmazó mondatokkal kapcsolatban vizsgálódunk.

Meghatározás nélküli

Kopulahasználat határozói állítmány mellett

A kopula olyan ige vagy affixum, amely nem-igei (névszói, határozói) állítmányok esetén a predikáció eszközeként kötelezően megjelenik a mondatban. Alapalakjában a kopulának e predikatív funkción kívül más jelentése nincsen (ha önálló szó, rendszerint azonos az ún. létigével). A kopulahasználat a különböző nem-igei predikátumok esetében eltérő lehet. Ennél a paraméternél alanyesetben (vagy egyéb legegyszerűbb formában) álló főnévi vagy névmási alanyt és határozói állítmányt tartalmazó mondatokkal kapcsolatban vizsgálódunk.

Meghatározás nélküli

Oldalak

Feliratkozás Typological Database of the Ugric Languages RSS csatornájára