Esetaffixumok igeneveknél

Beküldte tücsi -

Egyes névszói esetragozással rendelkező nyelvekben az esetaffixumok közvetlenül járulhatnak nemfinit igealakokhoz (például igenevekhez).[1] Ennek típusai:

NoCase: A nyelvben egyáltalán nincsen esetragozás.

NoVCase: A nyelvben van névszói esetragozás, de az esetaffixumok sohasem járulhatnak nemfinit igealakhoz.

Meghatározás nélküli

Artikulus és mutató névmás konfigurációja

Beküldte tücsi -

Az artikulusok egyes nyelvekben megjelenhetnek mutató névmásokkal együtt, másokban a mutató névmás kizárja a használatukat.

Típusok:

NoArt: A nyelvben nincsenek artikulusok.

ArtWithDem: Az artikulus megjelenhet mutató névmás mellett.

NoArtWithDem: Az artikulus nem jelenhet meg mutató névmás mellett.

Meghatározás nélküli

Határozott artikulus státusa

Beküldte tücsi -

A főnév határozatlanságát (meg nem különböztetettségét) és határozottságát (megkülönböztetettségét) egy nyelvben többféle eszköz is jelezheti, ezeknek egyike a határozott artikulus.[1] A határozott artikulus olyan, a főnévvel együtt fellépő morféma, amely annak határozottságát vagy megkülönböztetettségét[2] fejezi ki.

Meghatározás nélküli

Határozatlan artikulus státusa

Beküldte tücsi -

A határozatlan artikulus olyan, a főnévvel együtt fellépő morféma, amely jelzi, hogy a főnév pragmatikusan határozatlan, azaz a hallgató által konkrétan nem ismert entitást vagy bármely, a megnevezetthez hasonló entitást jelöl.

Típusok:

NoArt: A nyelvben egyáltalán nincsenek artikulusok.

NoIndefArt: A nyelvben nincsen határozatlan artikulus.

Meghatározás nélküli

Esetszinkretizmus artikulusoknál

Beküldte tücsi -

Az esetszinkretizmus az esetek paradigmatikus szintetizmusa (több esetfunkció egybeesése egyazon alakban).[1] Az artikulusok esetszinkretizmusáról akkor beszélünk, ha az adnominális (főnév melletti) artikulus egy ragozási alakja (például egyazon esetaffixuma) két vagy több esetfunkciónak felelhet meg. Önálló esetfunkciónak (esetnek) tekintünk minden olyan ragozási kategóriát, amely a deklinációval (esetragozással) rendelkező szavak vagy azok bizonyos alosztályai legalább egy részénél megkülönböztethető a többitől.

Meghatározás nélküli

Esetkifejezés módja (artikulusok)

Beküldte tücsi -

Artikulusokról egy nyelvben csak akkor beszélünk, ha ezek világosan elkülönülnek a főnévkísérő (adnominális)  mutató névmásoktól (vagy bármely egyéb névmástól).[1] Az artikulusok esetragozása (deklinációja) akkor áll fenn egy nyelvben, ha az artikulusok esetfunkcióit morfológiailag különböző megformálásuk fejezi ki.

Meghatározás nélküli

Az adpozíciós szintagma belső viszonyai

Beküldte tücsi -

Az adpozíció olyan szófaj, amely csakis valamely kiegészítés (főnév, főnévi szintagma, névmás vagy főnévi szintagmaként használt tagmondat) előtt vagy után jelenik meg, és az a funkciója, hogy e kiegészítésnek egy másik névszói vagy igei mondattaghoz való viszonyát jelezze, mégpedig olyan szemantikai vonatkozásokban, mint hely, idő, tulajdonság, eszköz, birtoklás.[1] Az adpozíciók főtagok, a főnév vagy főnévi szintagma, amelyhez járulnak, az adpozíció kiegészítése vagy tárgya.

Meghatározás nélküli

Adpozíciók személyjelezése főnevek mellett

Beküldte tücsi -

Az adpozíció olyan szófaj, amely csakis valamely kiegészítés (főnév, főnévi szintagma, névmás vagy főnévi szintagmaként használt tagmondat) előtt (preposition, elöljáró) vagy után (postposition, névutó) jelenik meg, és az a funkciója, hogy e kiegészítésnek egy másik névszói vagy igei mondattaghoz való viszonyát jelezze, mégpedig olyan szemantikai vonatkozásokban, mint hely, idő, tulajdonság, eszköz, birtoklás.[1] Az adpozíciók főtagok (fejek, heads), a főnév vagy névszói szintagma, amelyhez járulnak, az adpozíció kiegészítése vagy

Meghatározás nélküli

Adpozíciók személyjelezése nem-személyes névmások mellett

Beküldte tücsi -

Az adpozíció olyan szófaj, amely csakis valamely kiegészítés (főnév, főnévi szintagma, névmás vagy főnévi szintagmaként használt tagmondat) előtt (preposition, elöljáró) vagy után (postposition, névutó) jelenik meg, és az a funkciója, hogy e kiegészítésnek egy másik névszói vagy igei mondattaghoz való viszonyát jelezze, mégpedig olyan szemantikai vonatkozásokban, mint hely, idő, tulajdonság, eszköz, birtoklás.[1] Az adpozíciók főtagok (fejek, heads), a főnév vagy névszói szintagma, amelyhez járulnak, az adpozíció kiegészítése vagy

Meghatározás nélküli

Oldalak

Feliratkozás Typological Database of the Ugric Languages RSS csatornájára