Igeragozási szinkretizmus

Azokban a nyelvekben, amelyekben az igealakok legalább az alany személye, illetve száma tekintetében különböznek (tehát amelyekben létezik igei személyragozás), megjelenhet az igei személy- illetve számjelölés szinkretizmusa. Ez nem egyéb, mint két, legalább egy másik paradigmában megkülönböztetett személy- illetve számjelölő morfológiai alak egybeesése. Ahhoz, hogy egy alakot szinkretikusnak tartsunk, rendelkeznünk kell valamilyen bizonyítékkal arról, hogy valóban egynél több személyt vagy számot jelölhet. Ez könnyen belátható, ha az egybeesés az idő, aspektus, mód (TAM) szerint különböző igealakoknak csak egy részében jelentkezik. Ha azonban az egybeesés teljesen következetes, akkor csak más részparadigmákra hivatkozva látható be a szinkretizmus.[1]

Típusok (SP = subject/person marking):

NoSP: A nyelv nem ismeri az alany személye és száma szerinti igeragozást.

NoSyncSP: A nyelv ismeri az alany személye és száma szerinti igeragozást, és ebben nem fordulnak elő szinkretikus alakok.

SyncSP: A nyelv ismeri az alany személye és száma szerinti igeragozást, és ebben előfordulnak szinkretikus alakok.[2]

 

[1] Például ha egy másik számban megkülönböztetik azokat a személyjelölőket, amit a szóban forgóban nem, mint a német Pl1/3 esetében a Sg1/3-mal szembeállítva.

[2] Szöveges magyarázatban bemutatandó.