A műveltető szerkezetek (Causative constructions) olyan nyelvi szerkezetek, amelyek egy két eseményt jelölő nyelvi szituációt írnak le: az okozás eseményét (Causing), amelyben az okozó vagy késztető (Causer) tesz vagy kezdeményez valamit, illetve az okozott eseményt, amelyben az okozó cselekvése eredményeképpen a végrehajtó vagy késztetett (Causee, Cee) valamely cselekményt hajt végre, illetve állapotváltozáson megy át.

A késztetett kódolásán annak a kérdésnek a megválaszolását értjük, hogy a műveltető szerkezetekben milyen megformálást kap a késztetett, vagyis milyen módon van kódolva (milyen mondatrész helyzetében vagy esetalakjában áll[1]).

Ebben a paraméterben azt a típust vizsgáljuk meg, ahol a végrehajtás igéje lexikailag[2] ditranzitív (három kötelező kiegészítése van: az agens, a téma és a recipiens).[3]

Típusok:

DitrCeeA: A késztetett ugyanazon esetben áll, mint amelyben (agensként) a nem műveltető tranzitív mondatban állna.[4]

DitrCeeP: A késztetett abban az esetalakban áll, amelyben egy cselekvést jelentő tranzitív ige patiense állna egy nem műveltető mondatban.[5]

DitrCeeRec: A késztetett abban az esetalakban áll, amelyben egy cselekvést jelentő ditranzitív ige recipiense állna egy nem műveltető mondatban.[6]

DitrCeeInstr: A késztetett insztrumentáliszban áll.

DitrCeeQuasinstr: A késztetett olyan (függő) esetben áll, amelynek alapjelentése nem insztrumentáliszi, de amelyet a nyelv eszközhatározásra is használ.

DitrCeeObl: A késztetett olyan függő esetben áll, amelyet a nyelv nem használ eszközhatározásra.

Két paraméterérték azonos érvényessége (mindkettőnek egyenlő gyakori előfordulása) a nyelvben két kód & jellel való összekapcsolásával jelölhető, túlnyomó/ritkábban használatos viszony pedig / jellel (elöl a domináns).

[1] Itt egyaránt esetalaknak tekintjük az adpozíciók és/vagy esetaffixumok használatát.

[2] Amennyiben a műveltető alakot egy nem-műveltető szerkezet átalakításaként fogjuk fel, a „lexikailag” jelentése egyenértékű az „eredetileg” vagy „a kiinduló szerkezetben” körülírással. Így például az apa átadatja a levelet a fiával a tanárnak (késztetett: fiú) műveltető szerkezet esetében a fiú átadja a levelet a tanárnak „eredeti” szerkezetet feltételezünk.

[3] Prototipikus ditranzitív igének az ’ad’ jelentésű igét tekinthetjük. Az a fiú virágot ad a lánynak mondatban például a fiú agens, a virág téma (= ditranzitív ige tárgya), a lány pedig recipiens.

[4] Nominatív nyelvekben ez az alanyeset (nominatívusz) lenne. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a nyelv kizárólag perifrasztikus, ezen belül szekvenciális műveltető szerkezeteket használ, vagyis az okozás és a végrehajtás tagmondata kötött módon, ebben a sorrendben áll egymás mellett, és a műveltetésnek más jelölője nincsen. A perifrasztikus műveltetés paraméter értékének ebben az esetben SeqPfrCC-nek kell lennie.

[5] Nominatív nyelvekben ez a tárgy esetalakja (többnyire akkuzatívusz) lenne.

[6] Nominatív nyelvekben ez a részeshatározó eset (datívusz) lenne.