A főnév határozatlanságát (meg nem különböztetettségét) és határozottságát (megkülönböztetettségét) egy nyelvben többféle eszköz is jelezheti, ezeknek egyike a határozott artikulus.[1] A határozott artikulus olyan, a főnévvel együtt fellépő morféma, amely annak határozottságát vagy megkülönböztetettségét[2] fejezi ki. Változatai: önálló szavak, analitikus affixumok, határozottságjelölőként használt mutató névmások.[3] Két fő funkciója van: a) anaforikus utalás (visszautalás a szövegben már említett entitásra), b) nem-anaforikus utalás (utalás a szövegben korábban nem szerepelt, de a beszélgetőtárs világismeretéhez tartozónak vagy általa kikövetkeztethetőnek feltételezett entitásra). Vannak nyelvek, amelyekben a használat csak az anaforikus funkcióra korlátozódik.

Típusok:

NoArt: A nyelvben egyáltalán nincsenek artikulusok.

NoDefArt: A nyelvben nincsen határozott artikulus.

DefArt=W: A határozott artikulus a mutatónévmásoktól különböző önálló szó.[4] Előfordul, hogy mutató névmással együtt is fellép.

DefArt=Aff: A határozott artikulus főnévi affixum. Egyes változataiban klitikum, amely nem feltétlenül a főnévhez, hanem a főnévi csoport valamelyik (például legutolsó) tagjához csatlakozik.

DefArt=Dem: A határozott artikulus a mutató névmások valamelyike, artikulusi funkcióban.[5]

DefArt=NonIndefArt: A határozottság a nem-határozatlansággal egyenértékű, azaz nyelvben nincsen határozott artikulus, de van határozatlan, és annak hiánya jelzi a határozottságot.[6]

[1] Egy másik ilyen eszköz lehet a főnév kétféle (határozatlan és határozott) ragozása, amikoris szintetikus – legalább a határozottságot és az esetet egyaránt kifejező – esetaffixumok csatlakoznak a főnévhez.

[2] Megkülönböztetettséget egyes esetekben határozatlan főnevek esetén is kifejezhet.

[3] Sok nyelvben az önálló szóként deiktikus, vagy/és a távolság fokára utaló névmásokat határozott artikulusi funkcióban is használják. Egy mutató névmás akkor tekinthető artikulusnak, ha névmási funkciója háttérbe szorul a határozott/határozatlan megkülönböztetéshez képest (például nem-anaforikus utalásra is használják).

[4] Egybeeshet viszont valamely 3. személyű személyes névmással.

[5] Van, ahol csak a személyes névmásokkal állhat együtt, van, ahol gyakorta, bármely anaforikusan használt névszói kifejezéssel. Egyes nyelvekben szórendi különbség van egyugyanazon mutató névmás tulajdonképpeni, illetve határozott artikuluskénti használata tekintetében.

[6] Gyakran azonban a határozatlan artikulus hiánya a határozottság tekintetében nem-egyértelműséget eredményez, ilyenkor helyesebb a nyelvet a NoDefArt típusba sorolni.