Esetszinkretizmus artikulusoknál

Az esetszinkretizmus az esetek paradigmatikus szintetizmusa (több esetfunkció egybeesése egyazon alakban).[1] Az artikulusok esetszinkretizmusáról akkor beszélünk, ha az adnominális (főnév melletti) artikulus egy ragozási alakja (például egyazon esetaffixuma) két vagy több esetfunkciónak felelhet meg. Önálló esetfunkciónak (esetnek) tekintünk minden olyan ragozási kategóriát, amely a deklinációval (esetragozással) rendelkező szavak vagy azok bizonyos alosztályai legalább egy részénél megkülönböztethető a többitől.

Típusok:

NoArt: A nyelvben nincsenek artikulusok.

NoCase: A nyelvben van artikulus, de egyáltalán nincsen esetragozás.

NoArtCase: A nyelvben főnévi esetragozás van, de az artikulus(ok)nak nincs ragozása.

NoSyncArtCase: A nyelvben az artikulus(ok)nak ugyanannyi vagy több morfológiailag megkülönböztethető esete van, mint a főneveknek, az artikulusnál (önálló[2]) esetszinkretizmus nem fordul elő.

SyncArtCase: A nyelvben az artikulusoknak ugyanannyi vagy kevesebb morfológiailag megkülönböztethető esetalakja van, mint a főneveknek, az artikulusnál előfordul esetszinkretizmus.[3]

 

[1] Szemben az esetexponenciával, ami az esetek szintagmatikus szintetizmusa.

[2] A főnévi esetalak szinkretizmusa nem ad eligazítást az artikulus szinkretizmusának kérdésében. Ha adott esetben a főnévi eset szinkretikus, és az artikulus ennek megfelelően van ezzel egyeztetve (vagyis ugyanazon alakban jelenik meg a főnév minden, a szinkretizmus által érintett esetfunkciójában), akkor az artikulus is szinkretikus, de ez pusztán egyeztetés, nem specifikusan az artikulus szinkretizmusa.

[3] Szöveges magyarázatban bemutatandó. (Ugyanannyi esetalak és esetszinkretizmus együtt akkor fordulhat elő az artikulusoknál, ha az utóbbiak esetelosztása különbözik a főnevekétől.)