A ditranzitív igék olyan tranzitív igék, amelyek az alanyon kívül két további kötelező kiegészítéssel állnak. Ezek egyike a téma (a ditranzitív ige tárgya, direct object, DOditr), a továbbiakban T-vel jelölve, a másik pedig a recipiens (indirect object, R).

A ditranzitív igék olyan tranzitív igék, amelyek az alanyon kívül két további kötelező kiegészítéssel állnak. Ezek egyike a téma (a ditranzitív ige tárgya, direct object, DOditr), a továbbiakban T-vel jelölve, a másik pedig a recipiens (indirect object, R).

Idéző mondatnak olyan mondatot nevezünk, amely két eseményt ír le, amelyek közül az egyik egy idéző megnyilatkozás, a másik egy kijelentés, melyet a megnyilatkozás révén idéznek. Az idéző megnyilatkozás eseményét egy idéző mondattag írja le, amelynek állítmánya egy megnyilatkozást, szóbeli vagy egyéb kinyilvánítást jelentő ige (prototípusa a mond ige).

Az okhatározói mondat két történést vagy állapotot ír le, melyek között oksági összefüggés van. Az egyik történést/állapotot a nyelv ilyenkor valamilyen, a miért? kérdésre válaszoló okhatározói mondattag segítségével írja le. Ez utóbbi lehet a) ige vagy igéből képzett egyéb szóalak bővítményekkel vagy anélkül, vagy b) igét tartalmazó okhatározói mellékmondat (reason clause).

Az időhatározói mondat két eseményt ír le, melyek között időbeli érintkezés van (ez lehet egyidejűség, időbeli vagy logikai egymásutániság). Az egyik eseményt a nyelv ilyenkor valamilyen, a mikor? kérdésre válaszoló időhatározói mondattag segítségével írja le. Ez utóbbi lehet a) ige vagy igéből képzett egyéb szóalak, vagy b) igét tartalmazó időhatározói mellékmondat (when-clause).