Időhatározói mondattag igealakja

Az időhatározói mondat két eseményt ír le, melyek között időbeli érintkezés van (ez lehet egyidejűség, időbeli vagy logikai egymásutániság). Az egyik eseményt a nyelv ilyenkor valamilyen, a mikor? kérdésre válaszoló időhatározói mondattag segítségével írja le. Ez utóbbi lehet a) ige vagy igéből képzett egyéb szóalak, vagy b) igét tartalmazó időhatározói mellékmondat (when-clause). Az időhatározói mondattag igealakjára vonatkozó paraméter a következőképpen értelmezendő: ez az igealak grammatikailag vagy megegyezik azzal a formával, ahogyan ugyanez az ige egy önálló kijelentő mondatban (tehát egy nem mikor? kérdésre válaszoló szerkezetben) megjelenne, vagy sem.[1] Az előző esetben alapalakról („egyensúlyos” [balanced, Bal] alakról), az utóbbiban speciális alakról („lefokozott” [deranked, Drk] alakról) beszélünk.[2] A nyelvek többségében következetesen a két lehetőség egyike áll fenn, másokban mindkettő, mégpedig vagy kötelező kiválasztással valamilyen grammatikai vagy logikai kritérium függvényében, vagy fakultatíve bármely esetben.[3]

Típusok:

WhenVBal: Az időhatározói mondattag minden esetben alapalakú igét tartalmaz.[4]

WhenVBalDiffV: Az időhatározói mondattag igéje az ige jellegétől[5] függően alapalakú vagy speciális alakú.

WhenVBalDiffT: Az időhatározói mondattag igéje az időviszonyok jellegétől[6] függően alapalakú vagy speciális alakú.

WhenVDrk: Az időhatározói mondattag minden esetben ugyanolyan megformáltságú speciális igealakot tartalmaz, függetlenül az ige jellegétől vagy az időviszonyoktól.

WhenVDrkDiffV: Az időhatározói mondattag minden esetben (így például az időviszonyoktól is függetlenül) speciális igealakot tartalmaz, de az ige jellegétől függően egymástól különböző speciális alakok jelennek vagy jelenhetnek meg.[7]

WhenVDrkDiffT: Az időhatározói mondattag minden esetben (így például az ige jellegétől is függetlenül) speciális igealakot tartalmaz, de az időviszonyoktól függően egymástól különböző speciális alakok jelennek vagy jelenhetnek meg.

+DrkSameSbj: Speciális igealak az időhatározói mondattagban csak akkor lehetséges, ha a két esemény alanya megegyezik egymással.

A fenti típusok & jellel egyesíthetők, ha a nyelv egyenrangúan két típust képvisel, + jellel, ha két paraméterérték egyidejűleg áll fenn, illetve / jellel, ha a jel előtti típus a nyelvben domináns, de a jel utáni megoldás is előfordul. A kód zárójelezése fakultativitást jelöl. A +DrkSameSbj csak más kódhoz csatolva használható, melyek közül a WhenVBal értelemszerűen ki van zárva.

 

[1] Ha a kettő között csak az a különbség, hogy az időhatározói mondattag állítmányi alakjához egy további specifikus affixum vagy klitikum járul, amelynek eltávolításával megkapnánk az önálló mondatbeli alakot, akkor úgy tekintjük, hogy a két alak megegyezik egymással, hiszen ilyenkor a szóban forgó elem lényegében időhatározói kötőszóként működik.

[2] Speciális avagy „lefokozott” igealakon érthetünk igéből képzett más szófajú szavakat (például igeneveket), vagy olyan igealakokat, amelyek az idő, mód, aspektus vagy a személyjelezés tekintetében, esetleg esetvégződések vagy adpozíciók megjelenése révén különböznek az alapalaktól. Az nem követelmény, hogy a nyelvben ennek a speciális avagy „lefokozott” alaknak (például a határozói igenévnek [gerundiumnak, konverbumnak] vagy a konjunktívuszi ragozású igealaknak) egyedül az időhatározói szerkezetben való használat legyen a funkciója. A legtöbb esetben a speciális alak más esetekben is használatos.

[3] A kötelező vagy fakultatív használat jellege a szöveges magyarázatban tisztázandó.

[4] Ide tartoznak azok az esetek is, amikor a nyelv az időhatározást semmilyen grammatikai módon nem jelöli, az csak kontextuálisan vagy logikailag következtethető ki.

[5] Például hogy az ige intranzitív vagy tranzitív, folyamatos vagy befejezett szemléletű stb.

[6] Például hogy egyidejűségről vagy elő-, illetve utóidejűségről van szó.

[7] „Megjelennek”, ha a speciális alakok következetesen eltérnek egymástól, „megjelenhetnek” amikor van olyan eset, amelyben a szóba jöhető speciális alakok közötti választás fakultatív. A „megjelenik” és a „megjelenhet” lehetősége között ennek a paraméterértéknek a kiválasztásakor nem teszünk különbséget, de a szöveges magyarázatban tisztázzuk a helyzetet.