Birtokjelölés a habitív szerkezetben

Habitív szerkezeten (vagy predikatív birtokláson, predicative possession) a birtoklás fennállását állító kijelentő szerkezetet értünk, „valakinek van valamije” jelentéssel. Az ilyen szerkezetnek legáltalánosabban tekintve három összetevője van: a birtokos, a birtok és a birtoklás tényét kifejező nyelvi elem vagy elemek. Olyan mondatokat veszünk figyelembe, amelyek elidegeníthető birtokot tartalmaznak, és az adott nyelvben a birtoklás fennállásának megállapítására szolgáló legáltalánosabban használt kifejezésmódot képviselik.

Meghatározás nélküli

Birtokos kifejezés szerkezete főneveknél

Ez a paraméter a főnévi birtokost és birtokot tartalmazó adnominális[1] birtokos kifejezések szerkezetének típusát mutatja. Mintául itt olyan kifejezést veszünk, ahol a birtokviszony jogi értelemben is fennáll, és a birtok elidegeníthető, például az apa háza. Ahol megállapítható, a paraméter egyszersmind jelöli  a jelölés helyét (lokuszát) is (főtagi/alárendelt tagi jelölés, head/dependent marking ).

Meghatározás nélküli

Esetaffixumok személyjelezése

Az esetaffixumok (case affixes, Cx) egyes nyelvekben tőmorfémaként is felléphetnek, miáltal személyjelezhetők.[1] Ennek előfeltétele, hogy a személyjelek elegendően különböző alakkal[2] rendelkezzenek ahhoz, hogy mindhárom személy szemben álljon egymással, vagy legalább az egyik a másik kettővel.

Meghatározás nélküli

Esetexponencia

Az esetexponencia az a számértékben kifejezhető tulajdonság, hogy egy egyedi (főnévi vagy névmási) esetjelölő formáns az eset funkcióján kívül hány kategóriát fejez ki.[1] Ha egyet sem (tehát csak az esetet fejezi ki), akkor a formáns monoexponenciális (más terminológiával analitikus); az agglutináló névszóragozás ilyeneket (azazhogy ragokat) használ. Ritkábban a formáns poliexponenciális (kumulatív, szintetikus), ilyenkor külső flexióról (flektáló névszóragozásról) is szokás beszélni.

Meghatározás nélküli

Grammatikai szám

Grammatikai számrendszerrel egy nyelv abban az esetben rendelkezik, ha van benne olyan grammatikai eszköz[1], amely kötelezően alkalmazandó, amennyiben a mondatban szereplő főnév vagy névmás, illetve az ige valamely kötelező (explicit vagy implicit) argumentuma egynél több entitást jelöl. Azok a nyelvek, amelyeknek van grammatikai számrendszere, két vagy több szám között tehetnek különbséget.

Meghatározás nélküli
Dryer, Matthew S.. 2001 Order of plural word with respect to other modifiers that occur on same side of noun. Dryer, Matthew S. (ed.) Matthew Dryer's Typological Database

Buffalo: Department of Linguistics, University at Buffalo. URL (Accessed on 2013-12-09.)

Oldalak

Feliratkozás Typological Database of the Ugric Languages RSS csatornájára