Eldöntendő kérdésen (polar question, yes-or-no question) olyan kérdés értendő, amelyre „igen” vagy „nem” válasz lehetséges (vagy e szavak valamely szinonímája). Ebben a paraméterben az eldöntendő kérdés megformálásáról (az egyszerű kijelentésből eldöntendő kérdés kialakításának eszközéről) van szó. Kizárólag neutrális kérdéseket veszünk tekintetbe, amelyek arra kérdeznek rá, hogy a neutrális kijelentéssel[1] megfogalmazható tényállás fennáll-e, vagy sem, és nem utalnak az elvárt válaszra.[2] Ugyancsak kikötés, hogy ennél a paraméternél kizárólag egyszerű (főmondati) kérdésekkel foglalkozunk.[3]
Típusok:
NoPq: A nyelvben egy a szövegkörnyezettől vagy a magyarázó pragmatikus körülményektől elkülönített mondatról nem állapítható meg, hogy kijelentés vagy eldöntendő kérdés.
Q: Kérdő partikula alkalmazása, azaz egy olyan nem ragozható elemé, amely specifikusan a mondat eldöntendő kérdés jellegét jelzi, és bizonyos önállósággal bír (lehet önálló szó, affixum vagy klitikum[4]). Hogy ilyenkor a mondat szórendje megváltozik-e, azt figyelmen kívül hagyjuk.
QV: Kérdő (funkcióval beiktatott) segédige alkalmazása. Hogy ilyenkor a mondat szórendje megváltozik-e, azt figyelmen kívül hagyjuk.
Vq: „Kérdőmód”, azaz az ige kérdő ragozása (olyan affixum vagy más eszköz alkalmazása, amely az igeragozási rendszer része, és kérdést fejez ki).
VWO: Az ige vagy a segédige szórendi áthelyezése (a kijelentéshez képest) az eldöntendő kérdés megformálásának kizárólagos eszközeként.[5]
Q=or: Ugyanazon kijelentés állító és tagadó formájának összekapcsolása egy ’vagy’ jelentésű (kérdő) kötőszó segítségével.[6]
NoDcl: Deklaratív (kijelentésjelző) morféma hiánya.[7]
PhonInt: A kijelentő mondattal azonos szórendű, kizárólag intonációval (mondathanglejtéssel) megformált eldöntendő kérdés.[8]
PhonNonInt: A kijelentő mondattal azonos szórendű, kizárólag valamely specifikus, a mondathanglejtéstől eltérő fonetikai eszközzel megformált eldöntendő kérdés.
+SpecInt: Kiegészítő kérdő intonáció.
+SpecNonInt: Kiegészítő, az intonációtól (mondathanglejtéstől) eltérő fonetikai eszköz.
A fenti értékek közül kettő össze is kapcsolható. A & jel csak annyit mond, hogy a két érték egyaránt előfordul a nyelvben, a / jel ugyanezt, de a jel előtti érték (szerkezeti) dominanciájára utal. A + jel egy másik kódértékkel való együttes (egyidejű) alkalmazást jelöl, alapesetben kötelezően, a + jelet és a kódot együtt zárójelbe téve pedig fakultatíve.
[1] Neutrális kijelentés: az intranzitív ige egyetlen kötelező kiegészítése vagy a tranzitív ige agense (nominatív nyelvekben: az alany) a mondat topikja (témája), az ige és bővítményei pedig a kommenthez (rémához) tartoznak.
[2] Azok az eldöntendő kérdések, amelyek utalnak az elvárt válaszra (vezető vagy „ugye?” típusú kérdések) gyakran másképp formálódnak meg, mint az ebből a szempontból is neutrális kérdések.
[3] A nyelvekben a függő kérdéseket gyakran más eszközökkel formálják meg, mint az egyszerű főmondati kérdéseket. A függő kérdésekkel ennél a paraméternél nem foglalkozunk.
[4] A klitikum lexikailag vagy szintaktikailag különböző elemekhez, esetleg egész szintagmákhoz is csatlakozhat.
[5] Az összes eddig ismert esetben ilyenkor az ige (segédige) a mondat élére kerül. Ügyeljünk rá, hogy a kérdőszó vagy kérdőpartikula alkalmazását kísérő szórendváltozás nem tartozik ehhez a paraméterértékhez, akkor sem, ha kötelező (lásd a Q paraméterértéket).
[6] Például ezt a könyvet olvastad vagy (ezt a könyvet) nem olvastad (?). Ez a mondatfelépítés mint fakultatív melléklehetőség szinte minden nyelvben lehetséges , de ilyenkor még vagylagos paraméterértékként sem kell feltüntetni. A Q=or paraméterértéket csak akkor tulajdonítjuk a nyelvnek, ha benne ez az eldöntendő kérdés megformálásának egyetlen vagy legalábbis domináns módja.
[7] Egyes nyelvekben nem a kérdést, hanem a kijelentést kódolja specifikus morféma. Ilyenkor ennek hiánya jelezheti, hogy nem kijelentésről, hanem kérdésről van szó.
[8] Ez a paraméterérték hangsúlyosan az intonáció mint kérdésformáló eszköz kizárólagosságát jelzi eldöntendő kérdések esetén. A speciális intonáció kísérheti más eszközök alkalmazását is, de ott ez nem tekinthető a megformálás fő eszközének.