PhonInt: A kijelentő mondattal azonos szórendű, kizárólag intonációval (mondathanglejtéssel) megformált eldöntendő kérdés.

(1a) nüŋ mät-ən.

te fáradt-pst.2du

’Fáradt vagy.’ (L. N. K.)

(1b) nüŋ mät-ən?

te fáradt-pst.2du

’Fáradt vagy?’ (Csepregi 1998: 49.)

(2a) sūp ʌī-tə kīm-a jə-ɣ.

leves eszik-prs.ptc minőség-lat válik-pst.3sg

’A leves készen van.’ (L. N. K.)

(2b) sūp ʌī-tə kīm-a jə-ɣ?

leves eszik-prs.ptc minőség-lat válik-pst.3sg

’A leves készen van?’ (L. N. K.)

(3a) nüŋ lɔ̄pka-nə woʌ-ən.

te bolt-loc van.pst-2sg

’Voltál a boltban.’ (L. N. K.)

(3b) nüŋ lɔ̄pka-nə woʌ-ən?

te bolt-loc van.pst-2sg

’Voltál a boltban?’ (L. N. K.)

A szurguti hantiban az eldöntendő kérdés szerkezetében és szórendjében megegyezik az állítással. A különbség az, hogy míg az állító mondat ereszkedő hanglejtésű, az eldöntendő kérdés utolsó (igei) része emelkedő-ereszkedő intonációjú. Ha az ige kéttagú, akkor az első szótagja meredeken emelkedő, a második meredeken ereszkedő intonációjú (1b), (3b). Ha az ige egyszótagos, akkor az emelkedés-ereszkedés egy szótagon belül megy végbe.