Eldöntendő kérdések (magyar)

Q: Kérdő partikula alkalmazása, azaz egy olyan nem ragozható elemé, amely specifikusan a mondat eldöntendő kérdés jellegét jelzi, és bizonyos önállósággal bír (lehet önálló szó, affixum vagy klitikum). Hogy ilyenkor a mondat szórendje megváltozik-e, azt figyelmen kívül hagyjuk.

PhonInt: A kijelentő mondattal azonos szórendű, kizárólag intonációval (mondathanglejtéssel) megformált eldöntendő kérdés.


(1a) most indul-unk.

most indul-prs.1pl

’Most indulunk.’


(1b) most indul-unk?

most indul-prs.1pl

’Most indulunk?’


(1c) most indul-unk-e?

most indul-prs.1pl-q

’Most indulunk-e?’


(2a) holnap mozi-ba megy-ünk.

holnap mozi-lat megy-prs.1pl

’Holnap moziba megyünk.’


(2a) holnap mozi-ba megy-ünk?

holnap mozi-lat megy-prs.1pl

’Holnap moziba megyünk?’


A magyarban az eldöntendő kérdés megformálásának több módja van. Az eldöntendő kérdést leggyakrabban csak a speciális, emelkedő-eső intonáció különbözteti meg a kijelentő mondattól. Az igei állítmány -e kérdő partikulával is kiegészíthető (1c), ilyenkor az intonáció megegyezik a kijelentő mondatéval (vö. Kenesei et al. 1998: 1‒15)

Author: 

F. Gulyás Nikolett