A vonatkozói alárendelő szerkezet (relative clause, RC) egy referáló kifejezésnek (a fejfőnévnek) az értelmezési tartományát szűkíti le azokra az elemekre, amelyekre nézve a vonatkozói alárendelő szerkezetben megfogalmazott állítás igaz. Másszóval a vonatkozói alárendelő szerkezet olyan szintagma, amely megfelel a következő két kritériumnak: a) a maga egészében egy főnév (N) jelzőjének funkcióját tölti be,[1] b) tartalmaz egy olyan igealakot, igenevet vagy igéből képzett főnevet, amely nem azonos a teljes mondat fő predikátumával.[2] A vonatkozói alárendelő szerkezet és a fejfőnév együtt a vonatkozói szerkezet (relative construction).[3] A nyelvek különböző eszközökkel, ún. relativizáló stratégiákkal (relativizing strategies) alakítják ki vonatkozói szerkezeteiket. Tipológiailag a formálisan kifejeződő morfoszintaktikai megoldások jönnek számításba.
A vonatkozói alárendelés jelölője paraméter azt mutatja, hogy a vonatkozói alárendelő szerkezet alárendelt (azaz vonatkozó jelzői) voltát a nyelv milyen mondattani vagy morfológiai eszközzel (relativizer – Rzer) jelöli, és az hogyan helyezkedik el a vonatkozói alárendelő szerkezethez képest.
Típusok:
NoRzer: A nyelvben a vonatkozói alárendelő szerkezetekben a fejfőnévre való vonatkozásnak nincsen specifikus morfológiai jelölője.[4]
RzerPro: A vonatkozói alárendelő funkciót vonatkozó névmás[5] fejezi ki, melynek szórendi helyzete a vonatkozói alárendelő szintagmán belül nincs, illetve nem a szintagma elején vagy végén van rögzítve.
InitRzerPro: A vonatkozói alárendelő funkciót vonatkozó névmás fejezi ki, amely a vonatkozói alárendelő szintagma első szava.[6]
FinalRzerPro: A vonatkozói alárendelő funkciót vonatkozó névmás fejezi ki, amely a vonatkozói alárendelő szintagma utolsó szava.[7]
RzerComp: A vonatkozói alárendelő funkciót alárendelő kötőszó[8] fejezi ki, melynek szórendi helyzete az alárendelt szintagmán belül nincs, illetve nem a szintagma elején vagy végén van rögzítve.
InitRzerComp: A vonatkozói alárendelő funkciót alárendelő kötőszó fejezi ki, amely a vonatkozói alárendelő szintagma első szava.
FinalRzerComp: A vonatkozói alárendelő funkciót alárendelő kötőszó fejezi ki, amely a vonatkozói alárendelő szintagma utolsó szava.
RzerVerb: A vonatkozói alárendelő funkciót az ige belső formája (az ige kiválasztása, igemód, speciális ragozási alak) fejezi ki.
RzerSuff: A vonatkozói alárendelő funkciót az igéhez csatlakozó, kizárólag az alárendelést (a fejfőnévre vonatkozást) kifejező szuffixum (az ige tőmorfémáját közvetlenül vagy közvetve követő kötött morféma) fejezi ki.[9]
RzerPref: A vonatkozói alárendelő funkciót az igéhez csatlakozó, kizárólag az alárendelést (a fejfőnévre vonatkozást) kifejező prefixum (az ige tőmorfémáját közvetlenül vagy közvetve megelőző kötött morféma) fejezi ki.[10]
Ha két alárendelési eszköz következetesen együtt lép fel ugyanabban a jelzői alárendelő szerkezetben, a két paraméterérték (kód) + szimbólummal összekapcsolható.[11] Ha a nyelvben nem egyidejűleg, hanem vagylagosan szerepel két paraméterérték, akkor & jellel kapcsolhatók össze. A / jellel való összekapcsolás jelentése: mindkét megoldás lehetséges, de a jel előtt álló gyakoribb. Bármely összetevő zárójelbe tétele fakultativitást jelent.
[1] Tehát a milyen tulajdonsággal jellemezhető közelebbről az N? vagy a melyik N? kérdésre válaszol.
[2] Ez annyit tesz, hogy ha a mondatból elhagyjuk ezt a jelzői alárendelő szerkezetet (szintagmát), a mondat továbbra is grammatikus marad, mivel szerepel benne egy (másik) igei predikátum.
[3] Például az az a kutya, amelyik ugat vonatkozói szerkezetben a kutya a fejfőnév, az amelyik ugat a vonatkozói alárendelő szerkezet. Az ugató kutya vonatkozói szerkezetben a kutya a fejfőnév, az ugató a vonatkozói alárendelő szerkezet.
[4] A vonatkozói alárendelő szerkezetnek nincsen specifikus morfológiai jelölője, ha a „vonatkozói alárendelő szerkezet (alanyi)” paraméter értéke Paratakt, CorrelN, vagy CorrelPro. Szöveges magyarázatban tisztázandó.
[5] Olyan nem főnévi jellegű alárendelő elem, amely csak vonatkozói szerkezetekben használatos az alárendelés eszközeként.
[6] Az alárendelő kötőszót esetlegesen megelőző elöljárószót nem számoljuk.
[7] Az alárendelő kötőszót esetlegesen követő névutót nem számoljuk.
[8] Ez abban különbözik a vonatkozó névmástól, hogy a vonatkozói alárendelő szerkezeten kívül más alárendelő szerkezetekben (például tárgyi mellékmondatokban) is megfigyelhető.
[9] Ide tartoznak a participiális megoldások is, amennyiben a particípiumképző szuffixum.
[10] Ide tartoznak a participiális megoldások is, amennyiben a particípiumképző prefixum.
[11] Így például egy olyan nyelvnél, amelyik mellékmondatkezdő vonatkozó névmást alkalmaz, és egyidejűleg a mellékmondat igéjét kötelezően konjunktívuszi alakban használja, a paraméterérték InitRzerPro+RzerVerb lenne.