Személyes névmások számjelölése (köztes számok)

Ez a paraméter azt célozza, hogy a nyelveket a személyes névmások (personal pronouns, PP) köztes számainak jelölése szempontjából osztályozzuk. Köztes vagy adalékos számoknak az egyes és többes számtól különböző nyelvtani számokat nevezzük, mint a kettes szám (duálisz), hármas szám (triálisz), paukálisz (kis mennyiséget kifejező szám).[1] Személyes névmásokon a tipológiai osztályozás szempontjából alanyt kifejezni képes független névmások értendők (nem minden nyelvben vannak ilyenek). Mindhárom személy megvizsgálandó. Ennél a paraméternél a köztes számokat elsősorban egymáshoz, illetve a többes számhoz viszonyítjuk. A tipológiai összehasonlíthatóság érdekében egy sor további korlátozásra is szükség lehet.[2]

Típusok:

NoPP: A nyelvben nincsenek független alanyi személyes névmások.

PPIndiffNum: A személyes névmások csak személyt fejeznek ki, számot nem.[3]

NoPPMedNum: A személyes névmásoknak csak egyes és többes száma van. (Nincsenek köztes számok.)

NeutrPPSyntAff: Semleges névmási tő[4] plusz szintetikus (számot és személyt egyaránt kifejező) affixáció.

SyntPP: Szintetikus (számot és személyt egyaránt kifejező) névmási tő, ahol a különböző számú, de azonos személyű névmások (szinkrón értelemben) nem tekinthetők egyazon tő belső flexiós („tőhajlításos”) változatainak.

SyntFlexPP: Nem-szegmentális korreláció az azonos személyű névmások tekintetében (másszóval a számjelölés belső flexiónak tekinthető).[5]

SyntPPSpecAff: Szintetikus (számot és személyt egyaránt kifejező) névmási tő, plusz speciális névmási számjel.

SyntPPNonspecAff: Szintetikus (számot és személyt egyaránt kifejező) névmási tő, plusz általános (főnévi) számjel.

PersPPSpecAff: Azonos személyben azonos névmási tő, plusz speciális névmási számjel.

PersPPNonspecAff: Azonos személyben azonos névmási tő, plusz általános (főnévi) számjel.

Dupl: A köztes számú névmás a megfelelő egyes vagy többes számú névmás teljes vagy részleges megkettőzése.

Ton: A köztes számú névmás csak (valamely) egyébként azonos magánhangzójának tonalitásában különbözik a megfelelő egyes vagy többes számú névmástól.

Több paraméterérték egyenrangú előfordulása esetén (például ha több köztes szám is van a nyelvben, és ezek eltérő jelölésmódot mutatnak) & jellel kapcsoljuk őket, ha az egyikük (szerkezetileg) domináns, [6] ehhez / jellel kapcsoljuk a másikat. A szöveges kommentár ilyenkor elengedhetetlen.

 

[1] Természetesen nem minden nyelvben vannak ilyenek.

[2] Esetrendszeri osztottság állhat fenn, ha a személyes névmás függő eseteiben más típus mutatkozik, mint az alanyesetben. Ilyenkor csak az alanyesetet vesszük figyelembe. Egyes esetekben azonos számban és személyben több névmás is van (például udvarias variáns, familiáris variáns), ilyenkor a kevésbé jelöltet kell figyelembe venni. Bármely megszorításról számot kell adni a szöveges kommentárban.

[3] A szám csak kontextuális vagy pragmatikai megfontolások alapján dönthető el.

[4] Csak azt fejezi ki, hogy (személyes) névmásról van szó, a személy és a szám konkretizálása nélkül.

[5] Ilyenkor a magyarázatban meg kell jelölni, hogy a belső flexió a többes vagy valamely másik köztes számhoz viszonyítva értelmezendő.

[6] Ez akkor áll elő, ha valamely két személy kódértéke azonos, a fennmaradó személyé azonban eltérő.