Igealak a passzív szerkezetben

Passzív (szenvedő) szerkezet (passive construction, PassCstr) többnyire (legalább részlegesen) nominatív típusú nyelvekben fordul elő. Passzívnak akkor nevezünk egy szerkezetet, ha megfelel az alábbi három kritériumnak:

  1. Tranzitív igét tartalmazó aktív szerkezettel áll szemben.
  2. Az aktív szerkezet alanya a passzív szerkezetben vagy függő esetű (határozói formájú) nem kötelező bővítmény, vagy nincsen is jelen.
  3. Ha a szerkezetben van alany, az megfelel az aktív mondat tárgyának.

Az ilyen szerkezetekben az agens (az aktív szerkezet alanya/agense) valamilyen módon „lefokozódik”: a kitétele nem is lehetséges, vagy ha mégis, nem kötelező, és függő esetben vagy más határozói formában jelenik meg. De az alany lefokozása önmagában még nem jelent passzív szerkezetet, ha a szerkezet nem felel meg a fenti kritériumok mindegyikének.[1]

Ebben a paraméterben a passzív mondat igealakjának megformálására kérdezünk rá. Ha a passzivitás tükröződik az igealakon, akkor az lehet szintetikus (a passzivitást magának az igének a morfológiai megformálása fejezi ki) vagy analitikus (körülíró, perifrasztikus, azaz segédige vagy akként használt másik ige + főigéből képzett igenév formájú).

Típusok:

NoPass: A nyelv nem használ passzív szerkezeteket.[2]

PassNoV: A nyelv használ passzív szerkezetet, de a passzivitást nem az igealakon jelöli.

PassSynt: A nyelvben van passzív igealak, és az szintetikus.

PassAn: A nyelvben van passzív igealak, és az analitikus.

A PassSynt és a PassAn paraméterérték összekapcsolható & jellel, ha a nyelv egyenrangúan használ kétféle szerkezetet, illetve / jellel, ha a két paraméterérték közül az elöl álló (szerkezetileg) dominánsnak tekinthető (több igeidőben/aspektusban/módban jelenik meg).

 

[1] Így nem passzív szerkezet az általános alany (például német man) vagy a második vagy harmadik személyű (de aktív) igealak alany nélküli használata, a mediális (antikauzatív, történést, állapotot kifejező) igealakok használata, például visszaható vagy kölcsönös szuffixum megjelenése olyan esetben, amikor a mondat alanya nem tekinthető egy másik, aktív mondat tárgyának (vö. orosz собака кусается ’a kutya harapós’, szó szerint ’harapódik’), vagy/és az agens cselekvésére vonatkozó módhatározó (például szándékosan) nem jelenhet meg az igealak mellett. Ugyancsak nem passzív szerkezetek a filippin (tematikus vagy fókuszközpontú) nyelvek tárgy-topikalizáló formái vagy az algonkin nyelvek inverz szerkezetei.

[2] Természetesen ide tartozik minden nem nominatív (például ergatív) nyelv, de azok a nominatív nyelvek is, amelyek nem használnak passzív szerkezeteket. Ha egy adott nyelvnél a NoPass érték jellemző, akkor ugyanezt az értéket kell kapnia a Parapasszív szerkezetek paraméternél is.