Ennél a paraméternél a monotranzitív (két kötelező kiegészítéssel álló) igéknek (V) az A és a P kötelező bővítményekkel[1] való, kifejezetten nyelvtani értelemben vett személyi (perszonális) egyeztetéséről (person marking, PM) van szó.[2] A típus felderítésére általában olyan nem alárendelt, jelen időben, kijelentő módban, cselekvő igenemben álló tranzitív igés mondatokat választunk, amelyekben az A funkciót tudatosan cselekvő élőlényt jelentő főnév vagy ugyanilyenre vonatkozó személyes névmás képviseli, a P funkciót pedig főnév vagy személyes névmás, és az ige az adott nyelvben lehetséges minden személyi egyeztetését felmutatja.
Azt a kérdést tesszük fel, hogy amennyiben az igén A és P személye egyaránt jelölve van, hogyan helyezkednek el a személyi egyeztető jelölők egymáshoz, illetve az igetőhöz képest.
Típusok:
NoPM: Az ige egyik kötelező bővítményével sincsen személyében egyeztetve.
NoP: Az ige mindig csak az A-val van személyében egyeztetve.
NoA: Az ige mindig csak a P-vel van személyében egyeztetve.
Either: Az ige az A és a P közül bármelyikkel, de mindig csak az egyikkel van személyében egyeztetve.
APV: A megelőzi P-t, és mindkét jelölő prefixum.
VAP: A megelőzi P-t, és mindkét jelölő szuffixum.
AVP: A megelőzi P-t, az A prefixum, a P szuffixum.
PAV: P megelőzi A-t, és mindkét jelölő prefixum.
VPA: P megelőzi A-t, és mindkét jelölő szuffixum.
PVA: P megelőzi A-t, a P prefixum, az A szuffixum.
APVAP: A megelőzi P-t, de – meghatározott grammatikai feltételek függvényében [3] – vagy mindkettő prefixum, vagy mindkettő szuffixum.
PAVPA: P megelőzi A-t, de – meghatározott grammatikai feltételek függvényében – vagy mindkettő prefixum, vagy mindkettő szuffixum.
AP~PA: Meghatározott grammatikai feltételek függvényében mindkét sorrend előfordul.
FusionV: Az A és a P egyetlen (szintetikus avagy poliexponenciális) prefixumban olvad össze (amely tehát személyében egyeztet mind az A-val, mind a P-vel, de nem osztható fel ennek megfelelő két részre).
VFusion: Az A és a P egyetlen (szintetikus avagy poliexponenciális) szuffixumban olvad össze (amely tehát személyében egyeztet mind az A-val, mind a P-vel, de nem osztható fel ennek megfelelő két részre).
Két különböző paraméterérték / jellel kapcsolható össze, ha a (szerkezetileg) domináns érték mellett kisebb mértékben más érték is előfordul (az elöl álló a domináns), és & jellel, ha a két érték egyenrangúan előfordul a nyelvben. Ügyeljünk rá, hogy a megállapított paraméterérték ne legyen ellentmondásban az Igei affixumok sorrendje paraméter értékével, az esetleg felmerülő problémákat értelmezzük mindkét paraméterérték szöveges magyarázatában.
[1] Az A az igével jelölt cselekvés tudatos, aktív, akaratlagos végrehajtójának megjelölője, a P pedig a cselekvés által érintett vagy létrehozott entitásé.
[2] Amennyiben az ige az A-val vagy/és a P-vel nem személyében, hanem más kritériumok, például határozottság vagy szám tekintetében van egyeztetve, azt ennél a paraméternél figyelmen kívül hagyjuk.
[3] Minden olyan paraméterértéknél, ahol szerepet játszik a „meghatározott grammatikai feltételek függvényében” megszorítás, ezeket a körülményeket a szöveges magyarázatban be kell mutatni. Ilyen körülmények lehetnek például A és P meghatározott kombinációja (különböző sorrend az A és a P személye, például „én őt” és az „ő engem” tekintetében, ilyenkor minden lehetséges kombinációt meg kell vizsgálnunk); eltérő sorrend a különböző igeidőkben, aspektusokban; a sorrend függése az A-nak és a P-nek a cselekvőképességi hierarchiában elfoglalt helyétől stb.