A nomen actionis -szerkezetek olyan névszói szerkezetek, melyekben egy igéből képzett, cselekvést megnevező főnév[1] (cselekvésnév, pl. magyar futás, olvasás) szerepel az eredeti ige kötelező bővítményével vagy bővítményeivel. A bővítmények megformálásának ilyenkor nincsen önálló, csak erre a szerkezetre jellemző módja, hanem, változatos módon, részben főnévi (főleg birtokos), részben igei jellegű. Annak, hogy az ilyen szerkezetek a ragozott igealakot tartalmazó mondatok S, A és P[2] kötelező argumentumait hogyan formálják meg, különböző típusai vannak a világ nyelveiben.
Típusok:
NoNact: Nomen actionisok hiánya.
SAP=Vtype: Mondatszerű megformálás. Az ige főnévvé válik, de az S, A és P megtartja az ige melletti megformálását.
SAP=Poss: Kettős posszesszív típus. Az ige főnévvé válik, és a három fajta kötelező bővítmény mindegyike birtokos megformálást kap.
SAPossPVtype: Posszesszív–akkuzatív típus. Az ige főnévvé válik, az S és az A birtokos megformálást kap, a P megtartja a tárgyra jellemző formát.
SPPossAVtype: Posszesszív–függő típus. Az ige főnévvé válik, az S és a P birtokos megformálást kap, az A függő formában marad vagy abba kerül.[3]
PossExcl: Kizáró típus. Az ige főnévvé válik, de egyszerre csak az egyik eredeti kötelező kiegészítése jelenhet meg mellette, amely birtokos megformálást kap.
ExclCopd: Inkorporáló típus. Bővítményként az igének egyszerre csak az egyik kötelező kiegészítése jelenhet meg a főnévvé vált ige mellett, ez az argumentum birtokos megformálást kap, ugyanakkor a másik kötelező kiegészítés összetett szót képezhet a nomen actionissal.[4]
Else: A nyelv a fentiekbe be nem sorolható eljárást használ.
Paraméterértékek együttes meglétére egy nyelvben & jellel való összekapcsolásukkal utalhatunk, ha közülük az egyik (szerkezetileg) domináns, akkor ahhoz / jellel kapcsoljuk a másik paraméterértéket. [5]
[1] Nem összetévesztendő az igéből képzett nem-főnevekkel (infinitívusz, konverbum, particípium).
[2] S – az egy kötelező kiegészítéssel álló (egy valenciás), cselekvést jelentő intranzitív igék argumentuma (nominatív nyelvekben: alanya). A – a két kötelező kiegészítéssel álló, cselekvést kifejező tranzitív igék agens jelentésű argumentuma (nominatív nyelvekben: alanya). P – a két kötelező kiegészítéssel álló, cselekvést kifejező tranzitív igék patiens jelentésű argumentuma (nominatív nyelvekben: tárgya).
[3] Ez a függő forma gyakran megegyezik azzal, amelybe egy nem-aktív szerkezetben kerülne az agens.
[4] Vö. Péter értelmezése ~ a vers értelmezése ~ Péter versértelmezése. Ennél a típusnál külön feltüntetendő, hogy az S, A és P közül melyik válhat az összetett szó részévé (például a magyarban az A nem).
[5] Például az angol SAPossPVtype & SPPossAVtype & SAP=Poss, vö. Peter’s singing the song, the destruction of the city by the enemy, the enemy’s destruction of the city. Szöveges magyarázatban részletezendő.