WhenVBal: Az időhatározói mondattag minden esetben alapalakú igét tartalmaz.

WhenVDrkDiffT: Az időhatározói mondattag minden esetben (így például az ige jellegétől is függetlenül) speciális igealakot tartalmaz, de az időviszonyoktól függően egymástól különböző speciális alakok jelennek vagy jelenhetnek meg.

(1a) mīša jaqə ʌaŋ-m-aʌ-nə māša kēm ʎīwət.

Misa be lép-pst.ptc-3sg-loc Masa ki kimegy.pst.3sg

’Misa beléptekor Mása kiment.’ (L. N. K.)

(1b) mīša jaqə ʌaŋ-əm ʌāt-nə māša kēm ʎīwət.

Misa be belép-pst.ptc idő-loc Masa ki kimegy.pst.3sg

’Misa beléptekor Mása kiment.’ (L. N. K.)

(1c) qūntə mīša jaqə ʌaŋ, māša kēm ʎīwət.

amikor Misa be belép.pst.3sg Masa ki kimegy.pst.3sg

’Amikor Misa belépett, Mása kiment.’ (L. N. K.)

(2a) mīša jaqə ʌaŋ-m-aʌ pӯr-nə māša kēm ʎīwət.

Misa be belép-pst.ptc-3sg után Masa ki kimegy.pst.3sg

’Misa belépte után Mása kiment.’ (L. N. K.)

(2b) mīša jaqə ʌaŋ, ťūt pӯr-nə māša kēm ʎīwət.

Misa be belép.pst.3sg az után Masa ki kimegy.pst.3sg

’Misa belépett, azután Mása kiment.’ (L. N. K.)

(3) mā kānək wɔ̄ńť-ťaɣə mən-t-am-nə wīčipə ənəʌ qӯnt wə-ʌ-əm.

én bogyó gyűjt-inf megy-prs.ptc-1sg-loc mindig nagy hátikosár vesz-prs-1sg

’Amikor bogyót szedni megyek, mindig nagy hátikosarat viszek [magammal].’ (L. N. K.)

(4) mā jūɣ-at jaŋqiʌ-t-am märə nīj-əm ӯʌə qopəʌ-ʌ.

én fa-fin jár-prs.ptc-1sg idő tűz-1sg le kialszik-prs.3sg

’Amíg fáért járok, tüzem kialszik.’ (L. N. K.)

(5a) mā wont-nam mən-t-am īʌpi-nə ār ʌīwpəs ʌīťatə-ʌ-əm.

én erdő-apr megy-prs.ptc-1sg elöl-loc sok étel előkészít-prs-1sg

’Mielőtt az erdőre megyek, sok ételt előkészítek.’ (L. N. K.)

(5b) mā wont-nam mən-ʌəɣ-am-nə ār ʌīwpəs ʌīťatə-ʌ-əm.

én erdő-apr megy-neg.ptc-1sg-loc sok étel előkészít-prs-1sg

’Mielőtt az erdőre megyek, sok ételt előkészítek.’ (L. N. K.)

A hagyományos szurguti hanti mondatban az időhatározói mondattag valamilyen participiumot tartalmaz. Az igeneveknek korlátozott időviszonyítási képességük van. A folyamatos és befejezett melléknévi igenevek a hozzájuk kapcsolódó határozóraggal vagy névutóval együtt fejezik ki azt, hogy a főmondatbeli cselekvéshez képest egyidőben, előbb vagy utóbb végbement cselekvésről van szó. Folyamatos melléknévi igenevek általában akkor jelennek meg, amikor a főmondatban jelen idejű ige áll (3), (4). Múlt idejű igei állítmány mellett az időhatározói mondattag befejezett melléknévi igenevet tartalmaz (1a), (1b), (2a). Az utóidejűség kifejezésére a megfelelő névutóval ellátott melléknévi igenéven kívül (5a) a tagadó igenév is alkalmas (5b). Az újabb szövegekben megjelentek a két verbum finitumot tartalmazó összetett mondatok is, de ezek előfordulása ritka (1c), (2b).