A határozatlan tagadó névmások (senki, semmi, sehol stb.) sajátos tagadó szerkezetekben léphetnek fel. Egyes nyelvekben kötelezően együtt járnak az állítmányi tagadással („kettős tagadás”), más nyelvekben kizárják az állítmány tagadását, bizonyos nyelvekben vegyes használatúak, egy negyedik típusba tartoznak azok a nyelvek, amelyek határozatlan tagadó névmások helyett egy tagadó egzisztenciális (Extl) szerkezetet használnak (például „nincs olyan személy, aki jön” ’senki sem jön’ értelemben), végül egy ötödik típust képviselnek azok a nyelvek, ahol az állítmány tagadása mellett a határozatlan névmást vagy egy azt képviselő, de önmagában nem tagadó jellegű kifejezést pusztán az állítmány tagadása miatt lehet (funkcionálisan, Fnct) tagadónak minősíteni.

Egyes esetekben nehéz eldönteni, hogy a névmás vagy a predikátum tagadásáról van-e szó. Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy a tagadást kifejező elem más, névmást nem tartalmazó mondatokban is használatos-e. Ha igen, akkor a predikátum tagadásáról van szó abban az esetben is, ha a tagadó elem a mondatban a névmáshoz áll közelebb.

Típusok:

DbleNeg: A határozatlan tagadó névmások mellett az állítmányi szerkezet is kötelezően tagadva van („kettős tagadás”).

SmplNeg: A határozatlan tagadó névmás mellett az állítmányi szerkezet állító formában áll (azaz egyedül a névmás fejezi ki a tagadást).

MixNeg: A határozatlan tagadó névmások mellett az állítmányi szerkezet egyes esetekben tagadva van, más esetekben ez kizárt.[1]

ExtlNeg: Nincsenek határozatlan tagadó névmások, a nyelv az ilyen mondatokat „nincsen olyan valaki/valami, aki/ami…” vagy „nincsen olyan személy/dolog, aki/ami…” tagadó egzisztenciális szerkezettel fejezi ki (az állítmányi szerkezet állító formában áll).

FnctNeg: Nincsenek határozatlan tagadó névmások, a nyelv az ilyen mondatokat a határozatlan névmás[2] vagy egy azt képviselő, de önmagában nem tagadó jellegű kifejezés[3] és egy tagadó formájú állítmányi szerkezet összekapcsolásával építi fel.

[1] Hogy ez a vegyes jelleg közelebbről mit jelent, az szöveges magyarázatban bemutatandó. A leggyakoribb altípusok: a) az állítmány tagadása a névmásnak a mondatban az igéhez viszonyított helyzetétől függ (előtte vagy utána áll); b) a határozatlan tagadó névmásoknak két készlete van, melyek különbözőképpen működnek; c) a nyelvben két részből álló tagadó szerkezet van, amelyek közül a határozatlan tagadó névmás csak az egyiket zárja ki; d) az állítmány tagadása a határozatlan tagadó névmások mellett minden esetben fakultatív.

[2] Valaki, valami, valahol stb.

[3] Például egy ember, egy dolog, egy hely stb.