A nyelv modalitásai a kellés (necessitas) és a lehetőség (possibilitas, Psbl). Mindkettőnek van szituációs (objektív, a tényállásra vonatkozó) és episztemikus (a beszélő véleményét kifejező) változata.[1] Az episztemikus lehetőség azt fejezi ki, hogy a szóban forgó tény a beszélő véleménye szerint valószínűleg vagy esetleg fennáll.[2] A nyelvek különböző módokon fejezhetik ki az episztemikus lehetőségeket, úgymint: affixációval, amely magában foglalhatja a kötelezően az igéhez sorolódó klitikumokat is, igei szerkezetek (perifrasztikus kifejezések) segítségével,[3] illetve egyéb jelölésmóddal, mint például melléknevek, határozószók, partikulák beiktatása, vagy olyan klitikumoké, amelyek nem feltétlenül az igéhez (hanem például a mondat mindenkori első szavához) járulnak. Egyik esetben sem kötjük ki a funkcionális kizárólagosságot, vagyis hogy az adott nyelvi megoldásnak az episztemikus lehetőség kifejezése legyen az egyetlen funkciója (kifejezhet például egyszersmind jövő időt is).
Típusok:
EpsPsblAff: A nyelv az episztemikus lehetőséget igei affixumokkal fejezi ki.[4]
EpsPsblV: A nyelv az episztemikus lehetőség kifejezésére igei szerkezetet használ.
EpsPsblNonaffNonV: A nyelv az episztemikus lehetőség kifejezésére az affixumoktól és az igei szerkezetektől eltérő eszközöket használ.[5]
Egyaránt fellépő értékek & jellel kapcsolandók össze, a / jellel azt jelöljük, hogy a feltüntetett kódértékek közül a jel előtti a domináns, de a másik is előfordul.
[1] Szituációs lehetőségről akkor van szó, ha azt fejezzük ki, hogy a cselekvő képes valamit megtenni, engedélye van rá vagy nincs objektív akadálya, hogy megtegye.
[2] Például: Szibériában ilyenkor már hideg lehet.
[3] Ilyenek lehetnek egyes segédigék, az egyébként ’válik valamivé’, ’ad’ és egyéb jelentésű igék mint kvázi-segédigék, mindezek az alannyal egyeztetve vagy személytelen formában. Az olyan főigéket viszont, amelyek ’úgy gondolom’ vagy ’feltételezem’ stb. jelentésűek, nem soroljuk ide.
[4] Ha a nyelv az episztemikus lehetőség kifejezését képes affixálisan megoldani, ezt a paraméterértéket állapítjuk meg akkor is, ha erre nem ez az egyetlen megoldás a nyelvben.
[5] Pontosítás a szöveges magyarázatban.