Az adatbázisban többféle módon lehet keresni:
-
A Keresés menüpontban kulcsszóra, paraméternévre, nyelvekre lehet keresni.
-
A Témakörök menüpont alatt elérhető az összes paraméter leírása.
-
Az Irodalom menüpont alatt a felhasznált szakirodalom listája található.
A paraméterleírások háromféle információt tartalmaznak:
1. A vizsgált nyelvi jelenség bemutatása.
2. A paraméter megvalósulásának típusai a világ nyelveiben, azaz a lehetséges paraméterértékek.
3. Módszertani tudnivalók: milyen eljárással lehet kideríteni egy nyelvről, hogy az az adott kérdés tekintetében melyik típusba tartozik.
Ha egy nyelvben több paraméterérték is érvényes, akkor a kódok az összekapcsolásának változatai a következők lehetnek:
+ jellel vannak összekapcsolva, ha mindig együttesen lépnek fel,
& jellel, ha mindig csak az egyik, de nagyjából egyenlő mértékben,
/ jellel, ha a jel előtti érték a nyelvben szerkezetileg domináns, tehát többféle grammatikai környezetben, pl. több számban, több igeidőben stb. jelenik meg, de a másik érték is megfigyelhető, a
( ) pedig fakultativitást jelent.
A paraméterek kijelölésében jelentős mértékben, de nem kizárólag, két korábbi tipológiai adatbázis anyagára, valamint további szakirodalmi forrásokra támaszkodtunk. A legfontosabbak: World Atlas of Language Structures Online (WALS), Matthew Dryer adatbázisa (Matthew Dryer's Typological Database), valamint az LDSQ (Comrie, Bernard, and Norval Smith 1977. Lingua descriptive studies: questionnaire. Lingua 42:1–72.), illetve a nyelvtipológia legfontosabb kézikönyvei. Külön ki kell emelnünk a WALS jelentőségét: az esetek többségében az egyes jegyek értékeit pusztán betűkóddal láttuk el, néhol kissé megnöveltük a lehetséges értékek készletét, másutt magát a paramétert két vagy több változatra osztottuk (például azért, mert úgy láttuk, hogy a különböző szófajok esetében a nyelvek nem mindig azonos mintázatot követnek). A források konkrét szerzőjére és egyéb bibliográfiai adataira minden alkalommal egyedileg hivatkozunk. Végül, vannak új paramétereink is, szakirodalmi előzmények nélkül. Ezeknek szükségességét éppen a vizsgált nyelvek tipológiai sajátosságai alapozták meg. Így, a paraméterleírások tekintetében a projekt vezetője a legtöbbször szerkesztőként, kisebb részben részlegesen, egyes esetekben pedig teljes mértékben szerzőként működött közre. Az utóbbi körülményre utal, ha a paraméterleíráshoz nem társul forrásmegnevezés.
Az adatbázis nyelvi anyagának összeállítása különböző források alapján történt. A felhasznált források a következők:
A korábbi szakirodalom feldolgozása. Az egyes nyelvekben szereplő értékek egy részét általános leírások, leíró nyelvtanok, szótárak, esetenként tanulmányok alapján határoztuk meg. A forrásokat lásd az Irodalom menüpontnál. A korábbi szakirodalmi hivatkozások az obi-ugor nyelvek esetében elsődleges forrásnak számítanak, míg a magyar nyelv esetében inkább tovább vezető irodalomnak.
Konzultáció, terepmunka. A szakirodalmi feldolgozáson túl, az obi-ugor nyelvek esetében további kutatásokra volt szükség több paraméterérték meghatározásához is. Előzményül Csepregi Márta 1990-es évekbeli terepmunkáin szerzett adatai szolgáltak. Az adatgyűjtés három ütemben történt. A paraméterérték megállapítása először az adott nyelv egy-egy anyanyelvi szakértője (a szinjai hantinál Szófia Onyina, a szurguti hantinál Ludmila Kajukova, az északi-manysinál Szvetlána Gyinyiszlamova) nyelvi példáinak elicitálása, valamint a példákhoz fűzött magyarázataik feldolgozása alapján történt. Ezután Németh Szilvia és F. Gulyás Nikolett terepmunka keretében további adatokat gyűjtött az anyanyelvi szakértőktől és más anyanyelvi beszélőktől egységes kérdőívek és személyes interjúk folyamán. A kutatás záró szakaszában a korábbi adatok ellenőrzése történt meg kérdőíves formában, szintén a már említett anyanyelvi szakértők bevonásával.
Az adatbázis példaanyagában használt írásrendszerek
Az adatbázis példái között a magyar nyelvűeket a sztenderd magyar helyesírási formában szerepeltetjük. A cirill betűs írásrendszerű nyelvek, vagyis az északi manysi, valamint a szurguti és szinjai hanti esetében egy azonos elveken alapuló átírást alkalmazunk.
Utóbbi három nyelv közül az északi manysi és a szurguti hanti rendelkezik sztenderdizált, cirillbetűs írásrendszerrel, a szinjai hantié még kialakulóban van. Mindhárom nyelvre igaz azonban, hogy kiadványonként kisebb-nagyobb, rendszerszerű eltérések figyelhetők meg, ezért az egyszerű transzliteráció egyik nyelvben sem lehetséges. Az adatbázis természete miatt az átírás során célszerűnek láttuk minél kevesebb speciális karakterrel dolgozni. Bár mindegyik nyelv leírására rendelkezésre áll több alternatív átírási mód is, de egyik sem alkalmazható egyszerre mindhárom nyelvre. Így elvi, gyakorlati és technikai okokból saját átírást dolgoztunk ki, melynek főbb jellemzői a következők:
1. Az obi-ugor nyelvekben a magánhangzók hosszúságát jelöljük (a betű fölött vízszintes vonallal).
2. A palatalizációt felső vonással jelöljük (ld. az egyes nyelvekhez tartozó táblázatokat).
A magyar fonémák rendszere és jelölésük:
|
|
zárhangok |
réshangok |
zár-rés hangok |
pergőhangok |
közelítőhangok |
|||||||||
|
felpattanó zárhangok |
nazálisok |
mediális |
laterális |
|||||||||||
|
mediális |
laterális |
|||||||||||||
|
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngés |
||
|
bilabiális |
b |
p |
m |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
labiodentális |
|
|
|
v |
f |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
alveoláris |
d |
t |
n |
z |
sz |
|
|
dz |
c |
r |
|
|
l |
|
|
posztalveoláris |
|
|
|
zs |
s |
|
|
dzs |
cs |
|
|
|
|
|
|
palatális |
gy |
ty |
ny |
|
|
|
|
|
|
|
|
j |
|
|
|
veláris |
g |
k |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
uvuláris |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
laringális |
|
|
|
|
h |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
palatális |
mediális |
veláris |
|||||||||
|
illabiális |
labiális |
illabiális |
labiális |
illabiális |
labiális |
|||||||
|
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
|
|
felső |
i |
í |
ü |
ű |
|
|
|
|
|
|
u |
ú |
|
középső |
|
é |
ö |
ő |
|
|
|
|
|
|
o |
ó |
|
alsó |
e |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a |
|
|
legalsó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
á |
|
|
Az északi manysi fonémák rendszere és jelölésük:
|
|
zárhangok |
réshangok |
zár-rés hangok |
pergőhangok |
közelítőhangok |
|||||||||
|
felpattanó zárhangok |
nazálisok |
mediális |
laterális |
|||||||||||
|
mediális |
laterális |
|||||||||||||
|
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngés |
||
|
bilabiális |
|
p |
m |
w |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
labiodentális |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
alveoláris |
|
t |
n |
|
s |
|
|
|
|
r |
|
|
l |
|
|
posztalveoláris |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
palatális |
|
ť |
ń |
|
ś |
|
|
|
|
|
|
j |
l' |
|
|
veláris |
|
k |
ŋ |
γ |
χ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
uvuláris |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
laringális |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
palatális |
mediális |
veláris |
|||||||||
|
illabiális |
labiális |
illabiális |
labiális |
illabiális |
labiális |
|||||||
|
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
|
|
felső |
i |
ī |
|
|
|
|
|
|
y |
|
u |
ū |
|
középső |
e |
ē |
|
|
ə |
|
|
|
|
|
o |
ō |
|
alsó |
|
|
|
|
|
|
|
|
a |
ā |
|
|
|
legalsó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A szurguti hanti fonémák rendszere és jelölésük:
|
|
zárhangok |
réshangok |
zár-rés hangok |
pergőhangok |
közelítőhangok |
|||||||||
|
felpattanó zárhangok |
nazálisok |
mediális |
laterális |
|||||||||||
|
mediális |
laterális |
|||||||||||||
|
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngés |
||
|
bilabiális |
|
p |
m |
w |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
labiodentális |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
alveoláris |
|
t |
n |
|
s |
|
ʌ |
|
|
r |
|
|
l |
|
|
posztalveoláris |
|
|
|
|
|
|
|
|
č |
|
|
|
|
|
|
palatális |
|
ť |
ń |
|
|
|
ʎ |
|
|
|
|
j |
|
|
|
veláris |
|
k |
ŋ |
γ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
uvuláris |
|
q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
laringális |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
palatális |
mediális |
veláris |
|||||||||
|
illabiális |
labiális |
illabiális |
labiális |
illabiális |
labiális |
|||||||
|
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
|
|
felső |
i |
ī |
|
|
|
|
ü |
|
|
ӯ |
u |
ū |
|
középső |
e |
ē |
|
|
ə |
|
ö |
|
|
|
o |
ō |
|
alsó |
ä |
|
|
|
|
|
|
ā |
a |
|
|
ɔ̄ |
|
legalsó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A szinjai hanti fonémák rendszere és jelölésük:
Megjegyzés: A kakuminális képzést átírásunkban nem jelöljük.
|
|
zárhangok |
réshangok |
zár-rés hangok |
pergőhangok |
közelítőhangok |
|||||||||
|
felpattanó zárhangok |
nazálisok |
mediális |
laterális |
|||||||||||
|
mediális |
laterális |
|||||||||||||
|
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngétlen |
zöngés |
zöngés |
||
|
bilabiális |
|
p |
m |
w |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
labiodentális |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
alveoláris |
|
t |
n |
|
s |
|
L |
|
|
r |
R |
|
l |
|
|
posztalveoláris |
|
|
|
|
š |
|
|
|
č |
|
|
|
|
|
|
palatális |
|
ť |
ń |
|
ś |
|
|
|
ć |
|
|
j |
l' |
|
|
veláris |
|
k |
ŋ |
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
uvuláris |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
laringális |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
palatális |
mediális |
veláris |
|||||||||
|
illabiális |
labiális |
illabiális |
labiális |
illabiális |
labiális |
|||||||
|
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
rövid |
hosszú |
|
|
felső |
i |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
u |
ū |
|
középső |
e |
ē |
|
|
ǝ |
|
|
|
|
|
o |
|
|
alsó |
|
|
|
|
|
|
|
|
a |
ā |
|
ɔ̄ |
|
legalsó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A példamondatok glosszázása során kis eltérésekkel a lipcsei glosszázási szabályzat ajánlásait követjük. Az alább található rövidítésjegyzéken felül a következőkre hívjuk föl a figyelmet:
Az alábbi morfológiailag jelöletlen formákat nem glosszázzuk:
1. A névszóragozás során a nominatívuszt és a jelöletlen akkuzatívuszt nem glosszázzuk:
(1) ńāwrem pisma xanš-l. (szinjai hanti)
gyerek levél ír-prs.3sg
‘A gyerek levelet ír.’
2. A névszóragozás során nem glosszázzuk az egyes számot, a kettes és többes számot feltüntetjük:
(1) ūs-n (északi manysi)
város-lat
'városba'
(2) ūs-ǝt-n (északi manysi)
város-pl-lat
'városokba'
3. A birtokos személyragozás jelölésekor amennyiben a birtok egyes számú, azt nem jelöljük, a kettes és többes számot feltüntetjük. Ha a többesjel nem szegmentálható, akkor a birtok száma a szótőhöz közelebb esik, a birtokosé pedig a záróelem:
(1) āťa-m ťēnt-e (északi manysi)
apa-1sg sapka-3sg
'apám sapkája'
(2) āťa-m ťēnt-ane (északi manysi)
apa-1sg sapka-pl.3sg
'apám sapkái'
(3) šɔ̄war pal-lal (szinjai hanti)
nyúl fül-du.3sg
'a nyúl két füle'
4. Az igeragozás során nem glosszázzuk az alanyi / indeterminált ragozást, a tárgyas / determinált alak jele obj:
(1) toti (északi manysi)
hoz.prs.3sg
'hoz'
(2) toti-te (északi manysi)
hoz-prs.obj.3sg
'hozza'
5. Az obi-ugor nyelvekben a tárgyfüggő igeragozás tárgyának számát nem glosszázzuk, csak ha kettes vagy többes számú:
(1) toti-te (északi manysi)
hoz-prs.obj.3sg
'hozza'
(2) toti-ten (északi manysi)
hoz-prs.du.obj.3sg
'hozza (azt a két dolgot)'
6. A magyar nyelvben a tárgyas ragozás során külön nem jelöljük a harmadik személyű tárgyat, a második személyű tárgyat viszont feltüntetjük:
(1) lát-ok
lát-prs.1sg
'látok'
(2) lát-om
lát-prs.obj.1sg
'látom'
(3) lát-lak
lát-prs.2.obj.1sg
'látlak'
7. A kijelentő módot nem glosszázzuk, szemben a többi móddal:
(1) toti-ew (északi manysi)
hoz-prs.1pl
'hozunk'
(2) toti-nuw-uw (északi manysi)
hoz-cond-prs.1pl
'hoznánk'
(3) jāst-aln! (szinjai hanti)
mond-imp.pl.obj.2pl
'mondjátok (azokat)!'
8. Az aktív igenemet nem jelöljük, ezzel szemben a passzívat igen:
(1) tot-ew (északi manysi)
hoz-prs.1pl
'hozunk'
(2) tot-aw-uw (északi manysi)
hoz-pass-prs.1pl
'hoznak minket’
(3) pan-ʌ-i (szurguti hanti)
tesz-prs-pass.3sg
'tétetik'
9. Az obi-ugor nyelvekben a tárgyas igeragozás esetén ha a tárggyal való egyeztető elem nem szegmentálható morféma, a glossza sorrendje a következő: 1. igető 2. időjel 3. tárgy száma (csak ha nem egyes számú) 4. obj 5. az alany személye és száma:
(1) toti-te (északi manysi)
hoz-prs.obj.3sg
'hozza'
(2) toti-ten (északi manysi)
hoz-prs.du.obj.3sg
'hozza (azt a két dolgot)'
10. A magyar nyelvben a tárgyas igeragozás esetén ha a tárggyal való egyeztető elem nem szegmentálható morféma, a glossza sorrendje a következő: 1. igető 2. időjel 3. tárgy személye (csak ha második személyű) 4. obj 5. az alany személye és száma:
(1) lát-om
lát-prs.obj.1sg
'látom'
(2) lát-lak
lát-prs.2.obj.1sg
'látlak'
11. A többfunkciós eseteknél mindig az adott példában szereplő funkciót glosszázzuk:
(1) saša-n lāwi (északi manysi)
Szása-dat mond.prs.3sg
'Szásának mondja'
(2) saša kol-n mini. (északi manysi)
Szása ház-lat megy.prs.3sg
'Szása hazamegy.'
12. A példákban a mondattani szerepeket nem jelöljük, ezért pl. az ágensjelölőt nyelvtől függően lokatívusznak, latívusznak glosszázzuk:
(1) ńāwrem uli kaš-l. (szinjai hanti)
gyerek rénszarvas keres-prs.3sg
'A gyerek keresi a rénszarvast.'
(2) ńāwrem-ǝn uli kaš-l-a. (szinjai hanti)
gyerek-loc rénszarvas keres-prs-pass.3sg
'A gyerek keresi a rénszarvast.'
A glosszákban szereplő grammatikai rövidítések és jelek feloldása:
|
1 |
1. személy |
|
2 |
2. személy |
|
3 |
3. személy |
|
a |
ágens |
|
abe |
abesszívusz |
|
abl |
ablatívusz |
|
acc |
akkuzatívusz |
|
adj |
melléknévképző |
|
adj.neg |
fosztóképző |
|
adv |
határozó |
|
appr |
approximatívusz |
|
apl |
társító többesjel |
|
art |
artikulus |
|
attr |
jelző |
|
attr.poss |
birtokos jelző |
|
caus |
műveltető képző |
|
cmpr |
hasonlító névutó |
|
cnj |
kötőszó |
|
cvb |
konverbum |
|
com |
komitatívusz |
|
comp |
hasonlító morféma |
|
cond |
feltételes mód |
|
cop |
kopula |
|
dat |
datívusz |
|
det |
determináns |
|
dim |
kicsinyítő képző |
|
dist |
disztributív számnév képzője |
|
du |
kettes szám |
|
fin |
finálisz |
|
freq |
gyakorító képző |
|
gen |
genitívusz |
|
imp |
felszólító mód |
|
inch |
inchoatív képző |
|
ine |
inesszívusz |
|
inf |
főnévi igenév |
|
int |
kérdő névmás |
|
ins |
instrumentálisz |
|
lat |
latívusz |
|
loc |
lokatívusz |
|
mom |
momentán képző |
|
n |
névszó |
|
neg |
tagadószó |
|
neg.pred |
állítmányi tagadószó |
|
obj |
tárgyfüggő igeragozás |
|
ord |
sorszámnévképző |
|
ref |
visszaható képző |
|
p |
patiens |
|
pass |
passzívum |
|
pcl |
partikula |
|
pl |
többes szám |
|
pot |
potenciálisz |
|
ppx |
ágensjelölő igenéven |
|
prob |
próbálkozást kifejező igeképző |
|
pron |
névmás |
|
prs |
jelen idő |
|
pst |
múlt idő |
|
ptc |
particípium / melléknévi igenév |
|
ptc.neg |
tagadó igenév |
|
ptc.prs |
folyamatos melléknévi igenév |
|
ptc.pst |
befejezett melléknévi igenév |
|
px |
birtokos személyjel |
|
r |
recipiens |
|
s |
alany |
|
sg |
egyes szám |
|
sup |
szuperesszívusz |
|
superl |
felsőfokú partikula |
|
tra |
transzlatívusz |
|
v |
ige |
|
vn |
igenévszó (verbal noun) |
Az adatbázisban található összes tartalom Creative Commons Attribution 4.0 International License szerint használható.
Az adatbázisban szereplő valamennyi tartalom felhasználásakor kérjük az alábbi hivatkozási módok betartását:
A teljes adatbázisra való hivatkozás módja:
Havas et al. 2015. = Havas Ferenc & Csepregi Márta & F. Gulyás Nikolett & Németh Szilvia 2015. Az ugor nyelvek tipológiai adatbázisa. Budapest: ELTE Finnugor Tanszék (utdb.elte.hu) (Megtekintve: éééé-hh-nn).
Az egyes paraméterleírásokra való hivatkozás módja:
Havas Ferenc (szerk.) 2015. Esetexponencia. In Havas Ferenc & Csepregi Márta & F. Gulyás Nikolett & Németh Szilvia, Az ugor nyelvek tipológiai adatbázisa. Budapest: ELTE Finnugor Tanszék. (http://hu.utdb.nullpoint.info/content/esetexponencia) (Megtekintve: éééé-hh-nn).
Az egyes paraméterértékekre való hivatkozás módja:
Csepregi Márta 2015. Evidencialitás kódolása. Szurguti hanti. In Havas Ferenc & Csepregi Márta & F. Gulyás Nikolett & Németh Szilvia, Az ugor nyelvek tipológiai adatbázisa. Budapest: ELTE Finnugor Tanszék. (http://hu.utdb.nullpoint.info/node/1148) (Megtekintve: éééé-hh-nn).
A nyelvek ismertetésére való hivatkozás módja:
F. Gulyás Nikolett 2015. A szinjai hanti nyelv. In Havas Ferenc & Csepregi Márta & F. Gulyás Nikolett & Németh Szilvia, Az ugor nyelvek tipológiai adatbázisa. Budapest: ELTE Finnugor Tanszék. (http://hu.utdb.nullpoint.info/content/szinjai-hanti) (Megtekintve: éééé-hh-nn).