A számjelölés típusa a főneveknél[1] a következő lehet:
NoNum: A nyelvben a főnevek nyelvtani száma sem szintaktikailag, sem morfológiailag nincsen jelölve.
NumW: A nyelvben a főnevek nyelvtani száma szintaktikailag jelölt, oly módon, hogy egy különálló szó (vagy annak hiánya) utal a főnév nyelvtani számára. Az ilyenek önálló szavak, melyeknek szórendje szabad, vagy kötelező ugyan, de a főnévtől/főnévi szintagmától független helyen. Lehetnek szintetikusak avagy poliexponenciálisak is (a többességen kívül más kategóriákat is kifejezhetnek, például egyeztetést).
NumKlit: A nyelvben a főnevek nyelvtani számát klitikumok jelölik. Ezek olyan morfémák, amelyek az egész főnévi szintagmához – például annak bármely szófajú első szavához –, illetve fonetikailag a főnévi szintagmát közvetlenül megelőző/követő bármely szóhoz simulnak. Lehetnek szintetikusak avagy poliexponenciálisak is (a többességen kívül más kategóriákat is kifejezhetnek, például egyeztetést).
NumRedupl: A nyelvben a főnevek nyelvtani számát a főnév teljes reduplikációja jelöli.
NumPartRedupl: A nyelvben a főnevek nyelvtani számát részleges (a főnév első vagy utolsó szótagjára vonatkozó) reduplikáció jelöli.
NumTon: A nyelvben a főnevek nyelvtani számát a főnév tonális változtatása jelöli.
NumIntrofl: A nyelvben a főnevek nyelvtani száma morfológiailag jelölt, mégpedig belső flexió segítségével.
NumPrefAn: A nyelvben a főnevek nyelvtani száma morfológiailag jelölt, mégpedig prefixáció segítségével, ahol is a prefixumok analitikusak (monoexponenciálisak, azaz csak a számot jelölik).
NumPrefSynt: A nyelvben a főnevek nyelvtani száma morfológiailag jelölt, mégpedig prefixáció segítségével, ahol is a prefixumok szintetikusak (poliexponenciálisak, azaz a számon kívül más grammatikai tartalmat – például esetet – is jelölnek).[2]
NumSuffAn: A nyelvben a főnevek nyelvtani száma morfológiailag jelölt, mégpedig szuffixáció segítségével, ahol is a szuffixumok analitikusak (monoexponenciálisak, azaz csak a számot jelölik).
NumSuffSynt: A nyelvben a főnevek nyelvtani száma morfológiailag jelölt, mégpedig szuffixáció segítségével, ahol is a szuffixumok szintetikusak (poliexponenciálisak, azaz a számon kívül más grammatikai tartalmat – például esetet – is jelölnek).[3]
Többféle jelölés esetén & (egyenrangúan előfordulnak) vagy / (az elöl álló a szerkezetileg domináns) jellel egyesíthető több érték is, magyarázattal a szöveges kifejtésben.
[1] Hozzáértendő: és a nem-személyes névmásoknál. Prototípusnak a többes szám jelölését vesszük.
[2] Ha egy nyelvben van esetrendszer, és a többes számban a nem-alanyesetek morfémái szintetikusak (poliexponenciálisak), akkor az ezektől különböző többes szám alanyesetet is ilyennek tekintjük.
[3] Ha egy nyelvben van esetrendszer, és a többes számban a nem-alanyesetek morfémái szintetikusak (poliexponenciálisak), akkor az ezektől különböző többes szám alanyesetet is ilyennek tekintjük.