Ebben a paraméterben az ún. tárgyas vagy tárgyfüggő igeragozás (objective or object-dependent conjugation) közelebbi jellemzéséről van szó, amennyiben egy nyelvben ilyen egyáltalán létezik. A kérdés arra vonatkozik, hogy a patiensre utaló igei egyeztető(k) a patiens mely grammatikai kategóriájának függvényei.[1] Mintául olyan mondatokat vizsgálunk, ahol a patiens főnév vagy személyes névmás.

Típusok:

NoPatM: A tranzitív igét a nyelvben egyáltalán nem egyeztetjük a tárggyal.[2]

Pat: Az ige tárgyfüggő ragozása kizárólag azt jelzi, hogy az igének van (explicit vagy implicit) tárgya, azaz hogy az ige nem intranzitív (vagy nem mediális használatáról van szó).[3]

PatP: A tranzitív igét a nyelvben a tárgy személyével egyeztetjük.[4]

PatNum: A tranzitív igét a nyelvben a tárgy számával (egyes szám, többes szám stb.)  egyeztetjük.[5]

PatDet: A tranzitív igét a nyelvben a tárgy határozottságának függvényében egyeztetjük.

PatSem: A tranzitív igét a nyelvben a tárgy valamely szemantikai tulajdonságának függvényében egyeztetjük.[6]

PatClass: A tranzitív igét a nyelvben a tárgy grammatikai osztályának vagy nemének függvényében egyeztetjük.

PatElse: A tranzitív ige egyeztetése a patienssel egyéb (vagy nem tisztázott) grammatikai kritériumok mentén történik.[7]

Több paraméterérték egyenrangú váltakozása esetében a kódokat & jellel, ha valamely érték (szerkezetileg) domináns, / jellel kapcsolhatjuk össze (elöl a domináns érték). + jelet akkor alkalmazunk, ha két érték egyidejűleg érvényesül (ha például a tárggyal való egyeztetés egyszerre függvénye a tárgy határozottságának és személyének, a kódjel PatDet + PatP lehet). Szögletes zárójelet alkalmazunk, ha grammatikailag a zárójel előtti kód érvényesül, de a használata a zárójelben szereplő kritérium függvénye (így például PatNum[PatDet] olyan nyelvet jelent, amelyben az igét a patienssel annak számára utaló grammatikai eszközzel egyeztetik, de az egyeztetés csak a tárgy határozottsága esetében lép fel).

[1] Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezzel az adott nyelvben a tárgyfüggő igeragozás használatának kritériumait is kimerítettük. Például előfordulhat, hogy egy nyelv a patiens grammatikai nemét jelzi az igén, de csak akkor, ha a patiens élő, vagy ha a patiens határozott. Az ilyen eseteket a paraméterértékek speciális kombinációjával tüntetjük fel: a tárgyas ragozás használatának grammatikailag jellemezhető kritériumát a megfelelő paraméterérték szögletes zárójellel való megadásával jelezzük. Így például PatDet[PatClass] olyan nyelvet jelentene, ahol az igei patiensjelölő a patiens határozottságát jelöli, de csak akkor, ha az egy meghatározott osztályba (például grammatikai nemhez) tartozik. A részletek a szöveges magyarázatban tisztázandók.

[2] Az Igei személyjelölők sorrendje paraméterben a paraméterérték ilyenkor kötelezően NoPM vagy NoP, a Patiens igei személyjelölése paraméterben pedig NoPatPM.

[3] Természetesen a tranzitív igének a tárggyal való bármely más egyeztetése is önmagában jelzi, hogy az ige nem intranzitív vagy mediális használatú, de ezt ilyenkor nem tartjuk számon. A Pat paraméterérték csak akkor tulajdonítható a nyelvnek, ha a patienssel való egyeztetés pusztán a tárgy meglétére utal.

[4] Személyes névmási tárgy esetén az egyes, többes stb. számú patiensek különbségét csak akkor tartjuk szám + személy jelölésének, ha ez az igei egyeztető morfémákban szinkrón módon elkülöníthető (például a ’ti’ tárgyi névmással egyeztető eszköz ’te’ és ’többes’ elemekre bontható, és ugyanaz a többes számra utaló elem a többi személy esetében is megjelenik). Egyébként a személyes névmási tárgyat elkülönült számkategóriával nem jelzett entitásnak tekintjük, tehát például az ’engem’, ’téged’, ’őt’, ’minket’, ’titeket’, ’őket’ jelentésű névmásokat és a rájuk utaló igei egyeztetőket 6 különböző személyként, és nem 2 szám és 3 személy kombinációjaként értelmezzük.

[5] Ezt a paraméterértéket főnévi tárgyak vizsgálatával állapítjuk meg.

[6] Ide tartozik például a tárgy élő vagy élettelen volta, illetve a cselekvőképességi hierarchiában (animacy hierarchy) elfoglalt helye.

[7] Szöveges kommentárban bemutatandó. Figyeljünk rá, hogy a megválaszolandó kérdés ebben az esetben is az, hogy a tárgyfüggő ragozás a tárgy mely grammatikai jellemzőjének függvényében történik, és nem az, hogy az adott nyelv beszélői pragmatikailag mikor használják vagy nem használják a tárgyfüggő igeragozást. Ez utóbbi nem tipológiai kérdés.