Lokusz az igei szintagmában

A lokusz egyszavas terminus a nyílt (morfológiai[1]) főtagi/alárendelti funkciójelölés helyére nézve (head/dependent marking). Az igei szintagmán belül az ige a fej (főtag). A paraméter szempontjából az aktív mondatban megjelenő tranzitív ige és egyfelől az agens (nominatív nyelvekben az alany, subject, szokásos jelölése A), másfelől a patiens  (nominatív nyelvekben a tárgy, direct object, szokásos jelölése O vagy P) viszonya releváns. Ha az agensnek vagy a patiensnek van olyan változata, amelynek esetében az igén jelölődik, akkor a fej-jelölést (egyeztetést) fennállónak tekintjük.[2] Ha valamely viszony tekintetében ingadozások vannak, akkor meg kell állapítani, melyik a (szerkezetileg) domináns (például a névmási és a főnévi alárendeltek eltérő viselkedése esetében a főnévit tekintjük dominánsnak), ha ez nem állapítható meg, akkor vegyes (split) jelölésről van szó, a paraméternek ilyenkor két értéket tulajdonítunk,  & jellel összekapcsolva.[3]

Típusok:

NoVDepMk: Sem az agens, sem a patiens nem jelölt,[4] az ige morfológiailag nincs egyeztetve egyikkel sem.

VMkA: Az agens jelöletlen, de az igén morfológiailag jelölt (egyeztetés csak a jelöletlen agenssel).

VMkO: A patiens jelöletlen, de az igén morfológiailag jelölt (egyeztetés csak a jelöletlen patienssel).

VMk: Az agens és a patiens egyaránt jelöletlen, de az igén mindkettő morfológiailag jelölt (egyeztetés mind a jelöletlen agenssel, mind a jelöletlen patienssel).

DepMkA: Az agens ilyenként jelölt, az igén nincsen jelölése.

DepMkO: A patiens ilyenként jelölt, az igén nincsen jelölése.

DepMk: Az agens és a patiens ilyenként jelölt, az igén nincsen jelölésük.

VDepMkA: Az agens ilyenként jelölt, egyszersmind az igén is morfológiailag jelölt (egyeztetés csak a jelölt agenssel).

VDepMkO: A patiens ilyenként jelölt, egyszersmind az igén is morfológiailag jelölt (egyeztetés csak a jelölt patienssel).

VDepMkANonO: Az agens jelölt, a patiens jelöletlen, az igén mindkettő morfológiailag jelölt (kétirányú egyeztetés jelöletlen patiens mellett).

VDepMkONonA: A  patiens jelölt, az agens jelöletlen, az igén mindkettő morfológiailag jelölt (kétirányú egyeztetés jelöletlen agens mellett).

VDepMk: Az agens és a patiens ilyenként jelölt, egyszersmind mindkettő az igén is morfológiailag jelölt (kétirányú egyeztetés jelölt argumentumokkal).

VDepFlMk: Flexibilis jelölés (floating marking). (Például a patienst egy olyan morféma fejezi ki, amely az adott esetben közvetlenül előtte álló szóhoz kötődik, bármi legyen is az a szó.)

Két paraméterérték azonos érvényessége (mindkettőnek egyenlő gyakori előfordulása) a nyelvben két kód & jellel való összekapcsolásával jelölhető, (szerkezetileg) domináns/nem-domináns viszony pedig / jellel (elöl a domináns). A zárójelezés fakultativitást jelent.

 

[1] A puszta szórendi megkülönböztetést ennél a paraméternél nem tekintjük jelöltségnek, mert a szórend e paraméter bármely értéke esetében lehet kötött.

[2] Így például a meghatározott típusú tárggyal való egyeztetést általában a tárggyal való egyeztetésnek tekintjük a nyelvben, hiszen ilyenkor az egyeztetés (állítólagos) hiánya is egyeztetés, nevezetesen utalás a meghatározott jeggyel nem rendelkező tárgyra.

[3] Például a VMk & VMkA paraméterérték azt jelentené, hogy a tárggyal való egyeztetés a nyelvben fakultatív. Ha ilyen értéket tulajdonítunk ennek a paraméternek, akkor ennek oka a szöveges kommentárban részletezendő.

[4] Agens esetében a zéró morfémát itt jelöletlenségnek tekintjük. Ha azonban a nyelv ismeri az agens morfológiai jelölését (például testes nominatívuszt vagy abszolutívuszt alkalmaz), az jelöltségnek számít.