Az inkluzív/exkluzív (bennefoglaló/kizáró) megkülönböztetés felléphet a személyes névmásoknál (továbbá a birtokos névmásoknál vagy birtokos affixációnál, illetve az igeragozásban). Mindezen esetekben a nem-egyes szám első személyéről van szó („mi”), az inkluzív alak a megszólított beleértését, az exkluzív a kizárását konnotálja. A fő típust a személyes névmás egyes és többes száma alapján állapítjuk meg, az érték a +AltNum-os kiegészítés híján az esetleges köztes szám(ok)ra (kettes szám stb.) is vonatkozik.
Típusok:
NoPl1: A többes szám első személye grammatikailag egyáltalán nem különül el (például „én és te” fejezi ki a ’mi’ fogalmát).
Pl1=Sg1: Az egyes és a többes szám első személye azonos. Ilyenkor a többes jelentésű használat csak a kontextusból derül ki.
Pl1=Pl1: A többes szám első személyre van külön névmás, az inkluzív/exkluzív megkülönböztetés nem lép fel.
Pl1Incl: A többes szám első személyben csak az inkluzív alakra van külön névmás. (Az exkluzív megegyezik a Sg1 névmással.)
Pl1Excl: A többes szám első személyben csak az exkluzív alakra van külön névmás. (Az inkluzív megegyezik a Sg1 névmással.)
Pl1InclNotExcl: A többes szám első személyében az inkluzív és exkluzív alak különbözik egymástól (és az egyes szám első személytől is).
+AltNum: A nyelvben az egyes és többes számon kívül létezik más szám is, és abban a helyzet nem azonos a többes számban tapasztalhatóval.[1]
[1] Sok nyelv elkülönült névmási párt tartalmaz a duálisban is (így összesen öt különböző névmás van az első személyben). Az ún. minimális inkluzív (más néven minimálisan bővített [minimal augmented]) változatban a duálisban csak az inkluzív alak különbözik az egyes számútól. Ritkán ennek ellenkezője is előfordul, ahol csak a DuExcl különbözik a Sg1 névmástól. Vannak triálist (pontosan három) és pauciálist (kettőnél/háromnál több, de nem sok) tartalmazó nyelvek, amelyekben a megkülönböztetés ezekre a számokra is kiterjed. Ezek közül egyeseknél a triálisban csak az inkluzív különül el (némileg bővített [unit-augmented] rendszer). Mindezt a + AltNum érték hozzáadásával jelezzük, a tényleges helyzetet pedig szöveges kommentárban jellemezzük.