Függő eldöntendő kérdés szórendje

Eldöntendő (poláris) kérdésen olyan kérdés értendő, amelyre „igen” vagy „nem” válasz lehetséges (vagy e szavak valamely szinonímája). Kizárólag neutrális kérdéseket veszünk tekintetbe, amelyek arra kérdeznek rá, hogy a neutrális kijelentéssel[1] megfogalmazható tényállás fennáll-e, vagy sem, és nem utalnak az elvárt válaszra.[2] Függő a kérdés, ha alá van rendelve egy olyan főmondatnak, mely tartalmaz egy kérdezést jelentő igét, és nem szó szerinti idézésről van szó. Ez a paraméter a függő (alárendelt és nem szó szerint idézett) eldöntendő kérdések szórendjére kérdez rá. Prototípusként olyan mondatokat tekintünk, amelyben az eldöntendő kérdés tranzitív igét tartalmaz, és teljes főnévvel fejeződik ki benne az S (szubjektum, agens) és az O (objektum, patiens, tárgy) kategóriája. Ha a mondatban van segédige, ennél a paraméternél ezt tekintjük V-nek, csakis ennek hiányában az önálló igét. Szórenden e három összetevő relatív szórendjét értjük (köztes elemekre nem vagyunk tekintettel).

Típusok:

NoOblPq: A nyelvben nem értelmezhető a függő eldöntendő kérdés kategóriája.[3]

OblPq=Pq: A függő eldöntendő kérdésben az S, V, O szórendje ugyanaz, mint az önálló eldöntendő kérdésben.

OblPq=Dclr: A függő eldöntendő kérdésben az S, V, O szórendje különbözik az önálló eldöntendő kérdés szórendjétől, és megegyezik az eldöntendő kérdés alapjául szolgáló kijelentés (declarative sentence) szórendjével.[4]

OblPq=Spec: A függő eldöntendő kérdésben az S, V, O szórendje speciális, azaz különbözik mind az önálló eldöntendő kérdés, mind az eldöntendő kérdés alapjául szolgáló kijelentés szórendjétől.[5]


Két paraméterérték egyenrangú előfordulás esetén & jellel kapcsolható össze, ha egyikük domináns, a másikat / jellel csatoljuk hozzá. A típust a szöveges magyarázatban példákkal kell bemutatni.


[1] Neutrális kijelentés: az intranzitív ige egyetlen kötelező kiegészítése vagy a tranzitív ige agense (nominatív nyelvekben: az alany) a mondat topikja (témája), az ige és bővítményei a kommenthez (rémához) tartoznak.

[2] Azok az eldöntendő kérdések, amelyek utalnak az elvárt válaszra (vezető vagy „ugye?” típusú kérdések) gyakran másképp formálódnak meg, mint az ebből a szempontból is neutrális kérdések.

[3] Ennek legvalószínűbb esete, hogy az adott nyelvben a mások által mondottakat csak szó szerint lehet idézni, amikor is az idézett kérdés szintaktikailag voltaképpen inkább mellé-, mint alárendelt mondat.

[4] Ilyen nyelv például az angol. (Peter is having his breakfast (SVO). Is Peter having his breakfast (VSO)? He asks us if Peter is having his breakfast (SVO).

[5] Ilyen nyelv például a német. (Peter ißt sein Frühstück (SVO). Ißt Peter sein Frühstück (VSO)? Er fragt, ob Peter sein Frühstück ißt (SOV).)