Eldöntendő (poláris) kérdésen olyan kérdés értendő, amelyre „igen” vagy „nem” válasz lehetséges (vagy e szavak valamely szinonímája). Kizárólag neutrális kérdéseket veszünk tekintetbe, amelyek arra kérdeznek rá, hogy a neutrális kijelentéssel[1] megfogalmazható tényállás fennáll-e, vagy sem, és nem utalnak az elvárt válaszra.[2] Ez a paraméter a függő (idézett vagy alárendelt) eldöntendő kérdések szerkezetére kérdez rá (szórendjére nem). Függő a kérdés, ha alá van rendelve egy olyan főmondatnak, mely tartalmaz egy kérdezést jelentő igét, és nem szó szerinti idézésről van szó (tehát a függő kérdés az X azt kérdezte,hogy + eldöntendő kérdés sémába illeszkedik bele). Prototípusként olyan mondatokat tekintünk, amelyben az önálló eldöntendő kérdés állítmánya harmadik személyben volt.[3]

Típusok:

Pq: Az önálló és a függő eldöntendő kérdés szerkezete semmiben sem különbözik.

(InitCpl): Az önálló és a függő eldöntendő kérdés szerkezete annyiban különbözik, hogy az utóbbit fakultatíve egy alárendelő kötőszó (complementizer) vezeti be.

InitCpl: Az önálló és a függő eldöntendő kérdés szerkezete annyiban különbözik, hogy az utóbbit kötelezően egy alárendelő kötőszó vezeti be.

(FinalCpl): Az önálló és a függő eldöntendő kérdés szerkezete annyiban különbözik, hogy az utóbbi belsejében vagy végén fakultatíve megjelenik egy alárendelő elem.

FinalCpl: Az önálló és a függő eldöntendő kérdés szerkezete annyiban különbözik, hogy az utóbbi belsejében vagy végén kötelezően megjelenik egy alárendelő elem.

Cpl=V: A függő kérdésben megjelenik egy mondásra vagy kérdezésre utaló ige, igenév vagy igéből képzett névszó.[4]

 (Q): Az önálló és a függő eldöntendő kérdés szerkezete annyiban különbözik, hogy az utóbbiban fakultatíve megjelenik egy kérdő partikula.

Q: Az önálló és a függő eldöntendő kérdés szerkezete annyiban különbözik, hogy az utóbbiban kötelezően megjelenik egy kérdő partikula.[5]

Q=or: Ugyanazon kijelentés állító és tagadó formájának összekapcsolása egy ’vagy’ jelentésű (kérdő) kötőszó segítségével (az ige megismétlésével vagy anélkül).[6]

Else: Az önálló és a függő eldöntendő kérdés szerkezete a fentiektől különböző más szerkezeti eltérést mutat.[7]

A fenti értékek közül kettő össze is kapcsolható. A & jel csak annyit mond, hogy a két érték egyaránt előfordul a nyelvben, a / jel ugyanezt, de a jel előtti érték (szerkezeti) dominanciájára utal. A + jel egy másik kódértékkel való együttes (egyidejű) alkalmazást jelöl, alapesetben kötelezően, a + jelet és a kódot együtt zárójelbe téve pedig fakultatíve.

[1] Neutrális kijelentés: az intranzitív ige egyetlen kötelező kiegészítése vagy a tranzitív ige agense (nominatív nyelvekben: az alany) a mondat topikja (témája), az ige és bővítményei pedig a kommenthez (rémához) tartoznak.

[2] Azok az eldöntendő kérdések, amelyek utalnak az elvárt válaszra (vezető vagy „ugye?” típusú kérdések) gyakran másképp formálódnak meg, mint az ebből a szempontból is neutrális kérdések.

[3] Ha az eldöntendő kérdés állítmánya nem harmadik személyű (például magára a beszélőre vagy a megszólítottra vonatkozik), akkor a függő kérdésben gyakran értelemszerűen személyváltás megy végbe (vö. Ettél már? → Azt kérdezte, hogy ettem-e már?) Az ilyen – nem szerkezeti – változásokat figyelmen kívül hagyandó, eleve harmadik személyben álló kérdéseket választunk, ahol ez a kérdés nem merül fel (vö. Jó idő van? → Azt kérdezte, hogy jó idő van-e.)

[4] Ha ez az elem ige, vizsgáljuk meg, hogy valóban a függő kérdéshez (az alárendelt mondathoz) tartozik-e. Ennek előfeltétele, hogy a főmondatban is szerepelnie kell egy kérdést jelentő igének (amely esetleg lehet ugyanaz, mint amely a mellékmondatban megismétlődik, vagy egy másik ige). Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a szóban forgó ige – elhelyezkedésétől függetlenül – valójában nem a függő kérdéshez, hanem a főmondathoz tartozik.

[5] Nem csak az az eset tartozik ide, amikor az önálló kérdő mondatban nem volt kérdő partikula, hanem az is, amikor ott fakultatív volt a kérdőpartikulás szerkezet használata.

[6] A függő eldöntendő kérdésnek csak abban az esetben lehet ez az értéke, ha ugyanez az eszköz nem használatos az önálló eldöntendő kérdéseknél. Egyébként az érték Pq.

[7]A török nyelvben például függő eldöntendő kérdés esetén az alárendelt mondatrészben egymás mellé kerül a független kérdő mondat igéjéből képzett állító és tagadó igeneves alak.