Asszociatív többes

Az Asszociatív (társító, csoportképző) többes szerkezet[1] egy főnévből és egy grammatikai eszközből álló egység, amelynek jelentése: ’a főnévvel jelzett entitás és a hozzá tartozó entitások együtt’. A többes számba tett főnév – rendszerint a csoport pragmatikusan domináns eleme – a fokális referens, ehhez járulnak társult entitások. A fokális referens és a társult entitások rendszerint azonos kognitív csoporthoz tartoznak.[2] A főnév általában konkrét ember neve vagy rokonsági terminus. A társító többességet két szemantikai kritérium határozza meg: 1. referenciális heterogenitás,[3] 2. közeli kapcsolatban álló individuális entitások  csoportjáról van szó.[4]

Formális típusok (a főnév az alábbiakban a fokális referenst képviselő főnevet jelenti):

NoPlAsc: A nyelvben a társító többes szám mint grammatikailag elkülöníthető forma nem létezik.

SpAffPlAsc: A társító többesség jelzésére a főnévhez speciális[5] affixum járul.

SpArtPlAsc: A társító többesség jelzésére a főnévhez speciális artikulus járul.

SpClitPlAsc: A társító többesség jelzésére a főnévhez speciális klitikum járul.

Aff1PlAsc: A társító többesség jelzésére a főnévhez elsődleges (egyben additív) többesjel[6] járul.

Aff2PlAsc: A társító többesség jelzésére a főnévhez másodlagos (egyben additív) többesjel járul[7].

PxPlAsc: A társító többesség jelzésére a főnévhez birtokosjel + többesjel vagy többes birtokosjel járul.

PPPlAsc: A társító többesség jelzésére a főnévhez többes számú személyes névmás járul.

ConPlAsc: A társító többesség jelzésére a főnévhez kötőszó járul.

PlVPlAsc: A társító többesség jelzésére a főnévhez többes számú igealak járul.

 

[1] A szakirodalomban egy sor különböző elnevezése van. A többesen itt nem-egyes értendő, vannak nyelvek, ahol társító duális is képezhető (és elvben lehetne példa a többi nem-egyes számra is).

[2] A fokális referens gyakorisága: emberek tulajdonnevei  > emberek rokonsági terminusai  > emberek egyéb köznevei > állatok > tárgyak.  A társult entitások: a) X családja, b) X barátai, társai, c) alkalomszerű csoport, melynek X tagja. A társító többest alkalmazó nyelvek többsége mindhárom értelmezést megengedi, de vannak olyanok is, amelyek csak az elsőt. Szöveges kommentárban tisztázható.

[3] Szemben az additív többessel, amely homogén halmazt jelent, azaz a halmaz minden elemének azonos a meghatározása (fiúk) és a szimilatív többessel, amely a referenst és a hozzá hasonló entitásokat foglalja össze bizonyos nyelvekben.

[4] Szemben az olyan kollektív többesekkel, amelyek homogén csoportot jelölnek, például az orosz drova ’tűzifa’.

[5] Azaz kizárólag ebben a funkcióban használatos.

[6] Szokásos főnévtöbbesítő.

[7] Másodlagos, de ettől a funkciótól függetlenül is többesszámjelként használatos affixum (szemben a SpAffPlAsc értékkel).