A nyelvek egy része megengedi két mondat olyan összekapcsolását, amelyben az egyik a másik mondat alárendelt szerkezetévé válik. Az alárendelt alapszórendet (basic subordinate word order) úgy állapíthatjuk meg, hogy az S-t, V-t,[1] O-t tartalmazó kijelentő főmondatokat alárendelt szerkezetekké alakítjuk át. (Ennek legegyszerűbb módszere, ha az eredeti mondatot mástól mondottként idézzük, más szóval az adott mondatot egy „Az ember azt mondja, hogy…” típusú/jelentésű főmondathoz kapcsolva figyeljük meg.) Ebben a paraméterben azonban csak azokat az alárendelt szerkezeteket vesszük figyelembe, amelyekben finit igealak lép fel (alárendelt mellékmondatok).

A megfigyelt („idézett”) mondatoknak és elemeiknek ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelniük, mint a V, S, O főmondati alapszórend megállapításakor (lásd az alapszórend S, V, O paraméternél), kivéve természetesen a mondat önállóságának követelményét. A kódokban S-en, V-n és O-n az alárendelt szerkezet megfelelő elemei értendők.

Típusok:

NoBSWO: A nyelvben nem állapítható meg alárendelt alapszórend.[2]

SubElse: A nyelvben az alárendelt szerkezetek nem tartalmaznak finit igét.[3]

SV~O: A nyelvben az alárendelt alapszórendben az S, V, O kategóriák közül az S és a V relatív sorrendje SV módon rögzített, de az O-nak a hozzájuk viszonyított elhelyezkedése változó.[4]

VS~O: A nyelvben az alárendelt alapszórendben az S, V, O kategóriák közül az S és a V relatív sorrendje VS módon rögzített, de az O-nak a hozzájuk viszonyított elhelyezkedése változó.

SO~V: A nyelvben az alárendelt alapszórendben az S, V, O kategóriák közül az S és az O relatív sorrendje SO módon rögzített, de a V-nek a hozzájuk viszonyított elhelyezkedése változó.

OS~V: A nyelvben az alárendelt alapszórendben az S, V, O kategóriák közül az S és az O relatív sorrendje OS módon rögzített, de a V-nek a hozzájuk viszonyított elhelyezkedése változó.

VO~S: A nyelvben az alárendelt alapszórendben az S, V, O kategóriák közül a V és az O relatív sorrendje VO módon rögzített, de az S-nek a hozzájuk viszonyított elhelyezkedése változó.

OV~S: A nyelvben az alárendelt alapszórendben az S, V, O kategóriák közül a V és az O relatív sorrendje OV módon rögzített, de az S-nek a hozzájuk viszonyított elhelyezkedése változó.

VSO: A nyelvben az alárendelt alapszórend  ige – agens – patiens.

SVO: A nyelvben az alárendelt alapszórend  agens – ige –patiens.

SOV: A nyelvben az alárendelt alapszórend  agens –patiens – ige.

VOS: A nyelvben az alárendelt alapszórend  ige – patiens – agens.

OVS: A nyelvben az alárendelt alapszórend  patiens – ige – agens.

OSV: A nyelvben az alárendelt alapszórend  patiens – agens – ige.

[1] Igén itt főige (nem segédige) értendő. Olyan mondatokat választunk tehát, amelyekben nincsen segédige.

[2] Ennek egyik oka lehet, hogy az adott nyelvben egyáltalán nem lehet alárendelt szerkezeteket előállítani (a nyelv az alárendelés helyett mellérendelést alkalmaz, azaz tkp. mondatok egymás mellé helyezését). Ide tartoznak azok a nyelvek is, amelyeknek esetében csak a szövegkörnyezet dönti el, hogy az ige két kötelező kiegészítése közül melyik az S, és melyik az O. Az is előfordulhat, hogy a nyelv használ ugyan alárendelt szerkezeteket, de azokban a szórend teljesen szabad (esetleges).

[3] Sok nyelvben az alárendelt szerkezeteknek olyan variánsa (is) létezik, amelyekben az eredeti igei állítmányok helyén particípiumok, főnévi igenevek vagy igéből képzett főnevek szerepelnek. Ennél a paraméternél ezeket nem vizsgáljuk.

[4] Ha eközben a harmadik kategória a három lehetséges helyzet (a két rögzített összetevő előtt, között vagy után) közül csak két pozíciót foglalhat el, erre a szöveges kommentárban hívjuk fel a figyelmet. Ugyanez vonatkozik minden olyan típusra, amelynek szimbóluma ~ jelet tartalmaz.