NoNact: Nomen actionisok hiánya.
I. Észlelést jelölő igék, pl. ’láť, ’látszik’, ’hall, érez’, ’hallatszik, érződik’ alanyaként vagy tárgyaként:
(1a) jü-t-aʌ sēť-əʌ.
jön-prs.ptc-3sg hallatszik-prs.3sg
’Jövése hallatszik.’ (Csepregi 1998: 108.)
(1b) nūm torəm mən-m-am əntə wūj-əm.
felső ég megy- pst.ptc-1sg neg lát/tud-pst.1sg
’Felső égbe mentemet nem láttam.’ (Csepregi 1998: 72.)
II. ’elkészül, készen van’ jelentésű állítmány mellett:
(2) qɔ̄t wär-m-aʌ tərəm.
ház csinál- pst.ptc-3sg kész.pst.3sg
’A házat felépítették (a ház építése készen van).’ (O. S.)
III. Predikatív tagadószó mellett, vagy tagadó értelmű mondatban:
(3) jowət-t-al qow-ən əntəm.
érkezik-prs.ptc-3sg hosszú-loc pred.neg
’Nemsokára megérkezik (érkezése nincs messze).’ (Chr 108)
(4) mā jāstə-m-am müwə jəm-ɣə pīt-ʌ.
én beszél- pst.ptc-1sg mi jó-tra következik-prs.3sg
’Amit mondtam, annak nincs haszna (beszédemből mi jó lesz).’ (Karjalainen–Vértes 1964: 291)
IV. Névszói utótagú participiális jelzős szerkezetek
Bizonyos névszók, pl. a wär ’munka, dolog’, tɔ̄ɣi ’hely’ és süj ’zaj’ utótagok képzőszerű tulajdonságokkal rendelkeznek, nominalizátorként cselekvésneveket hoznak létre: məntə wär ’elmenetel, utazás’, waʌtə tɔ̄ɣi ’éleť, moʌəɣtə süj ’suttogás’. Ezek a szerkezetek ellentétben az I–III. pontokban említettekkel, bármelyik szintaktikai helyzetben előfordulhatnak, l. (5)–(7) mondatok.
(5) kāčəŋ məntə wär kēʌɣət-i ūʌəŋtə-ʌ-i.
minden megy-prs.ptc dolog kikötő-abl kezdődik-prs-pass.3sg
’Minden utazás a kikötőből indul.’ (Aypin 2003: 46)
(6) ʌī-tə wär-a ārjaʌ-a!
eszik-prs.ptc dolog-2sg figyel-imp.2sg
’Az evéseddel törődj!’ (Csepregi 2011: 20)
(7) məŋ wūrŋi jowət-tə tɔ̄ɣi-jat jəm-at ʌāɣʌəks-əw.
mi varjú jön-prs.ptc hely-fin jó-ins vár-pst.1pl
’Mi nagyon vártuk a varjú megérkezését.’ (Aypin 2003: 25)
Bár a szurguti hantiban nem lehet önálló szóosztályként elkülöníteni a nomen actionist, van mód az ún. „komplex esemény” kifejezésére. Bizonyos szintaktikai helyzetekben személyjelölővel ellátott participiumok alanyi és tárgyi funkcióba kerülnek, és nomen actionisként elemezhetők (1)–(4). Ezenkívül névszói utótagú participiális jelzős szerkezetek is kifejezhetnek „komplex eseményt”.