ExtRel: A nyelvben a jelzői alárendelés fejfőneve az alárendelt szerkezeten kívül szerepel.

AdjnRel: A nyelv hátravetett értelmező jelzői alárendelő szerkezeteket alkalmaz (adjoined relative clause), azaz a fejfőnév kötelezően a grammatikailag teljes főmondatban van, az alárendelt szerkezetben pedig sem főnév, sem névmás nem utal erre a főnévre.

(1) ʌow mōq-ʌ-aʌ päwəʌtə-tə nīŋ pūpi

medvebocs-pl-3sg fürdet-prs.ptc nő medve

’bocsait fürdető anyamedve’ (Csepregi 2012b)

(2) āťe-m pūʌt-əm awʌ-ət

apa-1sg befog-pst.ptc szán-pl

’apám befogta szánok’ (Csepregi 2012b)

(3) pūɣəʌ, qot mā säm-a pīt-əm, ənəʌ ʌɔ̄r qɔ̄nəŋ-nə ɔ̄məs-ʌ.

falu hol én szem-lat esik-pst.1sg nagy tó part-loc ül-prs.3sg

’A falu, melyben születtem, nagy tó partján fekszik.’ (Csepregi 2012b)

(4) awʌ-ət, āťe-m-nə pūʌt-əm, qɔ̄t poŋəʌ-nə ʎɔ̄ʎ-ʎ-ət.

szán-pl apa-1sg-loc befog-pst.ptc ház oldal-loc áll-prs-3pl

’A szánok [melyeket] apám befogott, a ház mellett állnak.’ (Csepregi 2012b)

A hagyományos szerkezetű szurguti hanti mondatban a jelzői alárendelés egy participium + főnév szintagma, tehát a fejfőnév az alárendelő szerkezeten kívül szerepel. Az igenév lehet folyamatos melléknévi igenév, azaz participium imperfectum (1) vagy befejezett melléknévi igenév, azaz participium perfectum (2). Ritkán előfordul, hogy az alárendelő mellékmondatot kérdőnévmásból grammatizálódott kötőszó vezeti be (3). Szintén előfordulhatnak ritkán olyan mondatok, melyekben a fejfőnevet hátravetett jelzőként követi az igenév, de kötőszó nélkül (4) (Csepregi 2012b: 61–94).