Adv1: A határozószó megelőzi az alapszórend első elemét. (Tehát például SVO alapszórend esetén a határozószó alapszórendje AdvSVO, SOV esetén AdvSOV stb.)

Adv2: A határozószó követi az alapszórend első, és megelőzi a második elemét. (Tehát például SVO alapszórend esetén a határozószó alapszórendje SAdvVO, SOV esetén SAdvOV stb.)

Adv3: A határozószó követi az alapszórend második, és megelőzi a harmadik elemét. (Tehát például SVO alapszórend esetén a határozószó alapszórendje SVAdvO, SOV esetén SOAdvV stb.)

Adv4: A határozószó követi az alapszórend harmadik elemét. (Tehát például SVO alapszórend esetén a határozószó alapszórendje SVOAdv, SOV esetén SOVAdv stb.)

(1a) īt mā nüŋ-at kēr-a lükəmtə-ʌ-əm.

most én te-acc kályha-lat bedug-prs-1sg

’Most én beduglak a kályhába.’ (Csepregi 1998: 66.)

(1b) mā īt nüŋ-at kēr-a lükəmtə-ʌ-əm.

én  most te-acc kályha-lat bedug-prs-1sg

’Én most beduglak a kályhába.’ (Csepregi 1998: 66.)

(1c) mā nüŋ-at kēr-a lükəmtə-ʌ-əm qoʌtaɣəʌ.

én te-acc kályha-lat bedug-prs-1sg holnap

’Én téged beduglak a kályhába holnap.’

(2) āŋki paɣ-əʌ wīčipə wɔ̄č-nam kat-əɣ-təɣ.

anya fiú-3sg mindig város-apr küld-freq-pst.obj.3sg

’Az anya mindig a városba küldözgette a fiát.’ (L. N. K.)

A szurguti hantiban a határozószó helye viszonylag szabad: állhat az alany előtt (1a), az alany után (1b) de a tárgy után is (2). Az alapszórend szerint a mondat végén az ige áll, ezt csak elvétve követi más mondatrész, de persze, előfordulhat (1c). A kérdés nagyobb korpuszon további kutatást igényel.