Grammatikai szám (szurguti hanti)

DuPl: A nyelvben egyes szám, kettes szám és többes szám használatos.


(1a) jawən qɔ̄nəŋ-nə qɔ̄t ɔ̄məs-ʌ.

folyó part-loc ház ül-prs.3sg

’A folyóparton ház van.’


(1b) jawən qɔ̄nəŋ-nə qɔ̄t-ɣən ɔ̄məs-ʌ-əɣən.

folyó part-loc ház-du ül-prs-3du

’A folyóparton két ház van.’


(1c) jawən qɔ̄nəŋ-nə qɔ̄t-ət ɔ̄məs-ʌ-ət.

folyó part-loc ház-pl ül-prs-3pl

’A folyóparton házak vannak.’


(2a) qūt-əm

ház-1sg

’házam’


(2b) qɔ̄t-ɣəʌ-am

ház-du-1sg

’két házam’


(2c) qɔ̄t-ʌ-am

ház-pl-1sg

’házaim’


(3a) wū-ʌ-em

lát-prs-obj.1sg

’látom azť

(3b) wū-ʌ-ɣəʌ-am

lát-prs-du-obj.1sg

’látom azt a kettőť


(3c) wū-ʌ-ʌ-am

lát-prs-pl-obj.1sg

’látom azokať


(4)  Alanyi/határozatlan ragozás, jelen idő wū- ’tud, láť

Személy/Szám

Sg.

Du.

Pl.

1.

wū-ʌ-əm

wū-ʌ-mən

wū-ʌ-əw

2.

wū-ʌ-ən

wū-ʌ-tən

wū-ʌ-təɣ

3.

wū-ʌ

wū-ʌ-ɣən

wū-ʌ-ət


A szurguti hantiban mind a névszói, mind az igei kategóriáknak van egyes, kettős és többes száma. A főnevek minden esete használható mindhárom számban, a személyes névmásoknak is három számuk van. A névszók egyes száma jelöletlen, a kettős és többes számot a nyelv szuffixummal jelöli mind a névszókon, mind az igéken. A névszók abszolút ragozásában (1a,b,c,) más végződéseket használ a nyelv, mint a birtokos személyragozásban a birtok számának (2a,b,c), illetve a határozott (determinált) igeragozásban a tárgy számának (3a,b,c) jelölésekor. Az igeragozásban mind a határozatlan, mind a határozott ragozásban, aktív és passzív igenemben, valamint a felszólító módú alakokban is megjelenik mind a három szám. A határozatlan ragozású paradigmában a három számot és három személyt kilenc különböző végződés jelöli (4).

Author: 

Csepregi Márta