VInfCase: A nyelvben van névszói esetragozás; egyes esetaffixumok közvetlenül járulhatnak nemfinit igealakokhoz is, oly módon, hogy az így létrejött ragozott nemfinit szóalak nem-névszói (hanem például határozói, adverbiális) funkciót tölt be. Ilyenkor az így létrejött szóalak nem kötelező bővítménye (argumentuma) az állítmányi igének

(1) pīťəŋkəli jaqə jowət-m-aʌ-a jāst-əɣ.

madár be jön-pst.ptc-3sg-lat mond-pst.3sg

’Miután a madár bejött, mondta.’ (Csepregi 1998: 66.)

(2) mā ənəʌ ʎāʎ-nam mən-m-am-nə inə jēŋ ürəkkə ʌāpət ɔ̄ʌ-a

én nagy háború-apr megy-pst.ptc-1sg-loc csak tíz kívül hét év-lat

körɣ-əm.

esik-pst.1sg

’Amikor a nagy háborúba mentem, csak tizenhét éves voltam.’ (L. N. K.)

(3) ʌüw jaŋkiʌ-t-aʌ-i īmi-ʌ kāt ńēwrem-ɣən toj.

ő jár-prs.ptc-3sg-abl feleség-3sg kettő gyermek-du szül-pst.3sg

’Amíg ő úton volt, felesége két gyermeket szült.’ (Koškareva–Pesikova 2006: 35.)

(4) mā īkə-ŋ-kə jəɣ-m-am-ɣə pūnsi-ja əntə jaŋqiʌ-əm.

én férj-adj-tra lesz-pst.ptc-1sg-tra Punszi-lat neg jár-pst.1sg

’Mióta férjhez mentem, nem voltam Punsziban.’ (L. N. K.)

(5) ʌüw waʌ-t-aʌ-at qɔ̄t wär-əm.

ő lakik-prs.ptc-3sg-fin ház csinál-pst.1sg

’Az ő lakására/azért, hogy lakjon benne, házat építettem.’ (Karjalainen–Vértes 1964: 289)

(6) mā wont-nam mən-ʌəɣ-am-nə ār ʌīwpəs ʌīťatə-ʌ-əm.

én erdő-apr megy-neg.ptc-1sg-loc sok étel előkészít-prs-1sg

’Mielőtt az erdőre megyek, sok ételt készítek elő.’ (L. N. K.)

A szurguti hanti nyelvjárás igenevei közül kettő (az infinitivus és a gerundium) nem toldalékolható, a feltételes igenév pedig csak személyjelölőket vesz föl. A participiumokhoz és a tagadó igenevekhez azonban járulhat esetaffixum. Az igenevek morfológiai felépítése: tő + PPx + Cx, azaz az esetaffixum általában nem közvetlenül, hanem a személyjelölővel ellátott alakhoz járul. A szurguti hantiban a következő esetaffixumok jelennek meg participiumok végén: latívusz (1), lokatívusz (2), ablatívusz (3), transzlatívusz (4), instruktívusz-finálisz (5). A tagadó igenévhez lokatívuszrag járul (6). Az igeneves szerkezetek elsősorban időhatárózói mellékmondatot helyettesítenek, ritkábban ok- és célhatározóit.