Ditranzitív szerkezetek névmási recipienssel (szurguti hanti)

PR–T: A monotranzitív igék tárgya és a recipiens azonos jelölést kap, a ditranzitív igék tárgyának  jelölése ettől különbözik.

PT–R: A monotranzitív és a ditranzitív igék tárgya azonos jelölést kap, a recipiens jelölése ettől különbözik.

VAgrPTnoR: Az igét a P-vel és a T-vel azonos módon egyeztetik, az R-rel sehogyan sem.

VAgrPRnoT: Az igét a P-vel és az R-rel azonos módon egyeztetik, a T-vel sehogyan sem.


(1) īmi lɔ̄pka-nə ńāń wə-ʌ. īmi mān-t ńāń-at mə-ʌ.

asszony bolt-loc kenyér vesz-prs.3sg asszony én-acc kenyér-ins ad-prs.3sg

’Az asszony kenyeret vesz a boltban. Az asszony a kenyeret nekem adja.’ (L. N. K.)


(2) īmi lɔ̄pka-nə ńāń wə-ʌ. īmi mān-tem ńāń mə-ʌ.

asszony bolt-loc kenyér vesz-prs.3sg asszony én-dat kenyér ad-prs.3sg

’Az asszony kenyeret vesz a boltban. Az asszony nekem kenyeret ad.’ (L. N. K.)


(3) īmi lɔ̄pka-nə ńāń wə-ʌ. īmi-nə ńāń-at mə-ʌ-oj-əm.

asszony bolt-loc kenyér vesz-prs.3sg asszony-loc én kenyér-ins ad-prs-pass-1sg

’Az asszony kenyeret vesz a boltban. Az asszony nekem kenyeret ad.’ (L. N. K.)


(4a) nüŋ-at ńāń-at mə-ʌ-əm.

én te-acc kenyér-ins ad-prs-1sg

’Én neked kenyeret adok.’


(4b) nüŋati-ja ńāń mə-ʌ-əm.

én te-lat kenyér ad-prs-1sg

Kenyeret adok neked.’


(4c) nüŋati-ja ńāń mə-ʌ-em.

én te-lat kenyér ad-prs-obj.1sg

’Neked adom a kenyeret.’


A szurguti hantiban a ditranzitív igéknek kétféle vonzatszerkezete lehetséges. Az általánosabb az, hogy a recipiens (R) akkuzatívuszban van, a tárgy (T)  pedig -at ragos instruktívusz-fináliszban (1a). A főnevek nem különböztetik meg a nominatívuszt és az akkuzatívuszt, de a személyes névmások igen. Monotranzitív mondatban egyébként a direkt tárgy (P) van a nominatívusszal megegyező akkuzatívuszban. A másik változat, mely ritkábban fordul elő, az, hogy a T kerül akkuzatívuszba, a R pedig valamilyen latívuszi ragot kap – főnevek esetén -a latívuszi vagy -nam approximatívuszi ragot, a személyes névmások pedig datívuszba kerülnek (2). Annak érdekében, hogy a ditranzitív szerkezet mindhárom argumentuma jelölt legyen, a nyelv előszeretettel használ a passzív ragozású igéket, melyeknek agense lokatívusz raggal (-nə) jelölt, az R nominatívuszban, a T pedig instruktívusz-fináliszban áll (3). A tárgy (nominatívusz esetű főnév, akkuzatívusz esetű személynévmás) határozza meg, hogy az állítmányi funkciójú ige alanyi vagy tárgyas ragozású lesz. A jelenség további kutatást igényel. Ha a tárgy új információ (komment) a mondatban, akkor alanyi ragozású az ige (4b), ha ismert (topik), akkor tárgyas ragozású (4c).

Author: 

Csepregi Márta