PT–R: A monotranzitív és a ditranzitív igék tárgya azonos jelölést kap, a recipiens jelölése ettől különbözik.
PR–T: A monotranzitív igék tárgya és a recipiens azonos jelölést kap, a ditranzitív igék tárgyának jelölése ettől különbözik.
VAgrPTnoR: Az igét a P-vel és a T-vel azonos módon egyeztetik, az R-rel sehogyan sem.
VAgrPRnoT: Az igét a P-vel és az R-rel azonos módon egyeztetik, a T-vel sehogyan sem.
(1a) āŋki lɔ̄pka-nə ńāń wə-ʌ. āŋki ńēwrem-əʌ ńāń-at mə-ʌ.
anya bolt-loc kenyér vesz-prs.3sg anya gyermek-3sg kenyér-ins ad-prs.3sg
’Az anya kenyeret vesz a boltban. Az anya kenyeret ad a gyermekének.’ (L. N. K.)
(1b) āŋki ńēwrem-əʌ-nat lɔ̄pka-nə woʌ. ńāń wəj, ńēwrem-əʌ ńāń-at
anya gyermek-3sg-com bolt-loc van.pst.3sg kenyér vesz.pst.3sg gyermek-3sg kenyér-ins
məj-təɣ.
ad-pst.obj.3sg
’Az anya gyermekével boltban volt. Kenyeret vett, a gyermekének kenyeret adott (szó szerint: a gyermekét kenyérrel adta).’ (L. N. K.)
(2a) āŋki lɔ̄pka-nə ńāń wə-ʌ. āŋki ńēwrem-a ńāń mə-ʌ.
anya bolt-loc kenyér vesz-prs.3sg anya gyermek-lat kenyér ad-prs.3sg
’Az anya kenyeret vesz a boltban. Az anya kenyeret ad a gyermeknek.’ (L. N. K.)
(2b) āŋki lɔ̄pka-nə ńāń wəj, ńāń ńēwrem-a məj-təɣ.
anya bolt-loc kenyér vesz.pst.3sg kenyér gyermek-lat ad-pst.obj.3sg
’Az anya a boltban kenyeret vett, a kenyeret a gyermeknek adta.’ (L. N. K.)
(3) āŋki lɔ̄pka-nə ńāń wə-ʌ. āŋki-nə ńēwrem ńāń-at mə-ʌ-i.
anya bolt-loc kenyér vesz-prs.3sg anya-loc gyermek kenyér-ins ad-prs-pass.3sg
’Az anya kenyeret vesz a boltban. Az anya kenyeret ad a gyermeknek.’ (L. N. K.)
A szurguti hantiban a ditranzitív igéknek kétféle vonzatszerkezete lehetséges. Az általánosabb az, hogy a recipiens (R) akkuzatívuszban van (mely főnevek esetében megegyezik a nominatívusszal), a tárgy (T) pedig -at ragos instruktívusz-fináliszban (1a). Monotranzitív mondatban egyébként a direkt tárgy (P) van a nominatívusszal megegyező akkuzatívuszban. A másik változat, mely ritkábban fordul elő, az, hogy a T kerül akkuzatívuszba, a R pedig valamilyen latívuszi ragot kap – főnevek esetén -a latívuszi vagy -nam approximatívuszi ragot, a személyes névmások pedig datívuszba kerülnek (2a). Annak érdekében, hogy a ditranzitív szerkezet mindhárom argumentuma jelölt legyen, a nyelv előszeretettel használ a passzív ragozású igéket, melyeknek agense lokatívusz raggal (-nə) jelölt, az R nominatívuszban, a T pedig instruktívusz-fináliszban áll (3). Speciális információs szerkezetben előfordul, hogy a szövegkörnyezetből ismert, nom-acc esetű tárgy egyeztetődik az igével, az ige tárgyas ragozású lesz (1b), (2b). A jelenség további kutatást igényel.