WN(DN): Speciális szó a számnév előtt bármely alaptag esetén. (Lehet partikula vagy elöljáró is.)
Suf(DN)(V): A tőszámnévhez csakis igei alaptag esetén speciális szuffixum(ok) társul(nak).
(1) mīša-ɣən sāša-ɣən qō-qō pə qōʌəm wāsəɣ qɔ̄ləmtəq-qən.
Misa-du Szasa-du férfi férfi pcl három kacsa elejt-pst.3du
’Misa és Szása (fejenként) 3-3 kacsát ejtett el.’ (L. N. K.)
(2) ńēwrem-ət qō-qō pə əj-kāt maw-at məj-at.
gyermek-pl férfi férfi pcl egy kettő cukorka-ins ad.pst-pass.3pl
’A gyermekeknek fejenként egy-két cukorkát adtak.’ (L. N. K.)
(3) paqi-t wät-əʌta əj karopka-ɣa panʌə-ʌ-əw.
baba-pl öt-dist egy doboz-lat tesz-prs-1pl
’A babákat ötösével tesszük a dobozba.’ (L. N. K.)
Főnévi alaptag esetén a disztributivitást nem a számnéven fejezi ki a szurguti hanti, hanem a számnév előtti reduplikációval, a qō ’ember, férfi, fő’ ismétlésével és a pə partikulával ’együttesen, fejenként’ jelentésben (1)–(2). Igei alaptag esetén a számnév -ʌta végződést kap (3). Karjalainen–Vértes 1964: 239.