PatNum: A tranzitív igét a nyelvben a tárgy számával (egyes szám, többes szám stb.) egyeztetjük.
PatElse: A tranzitív ige egyeztetése a patienssel egyéb (vagy nem tisztázott) grammatikai kritériumok mentén történik.
(1) mā ūxǝl wēr-l-ǝm.
én szán csinál-prs.1sg
’Én (egy) szánt faragok.’ (S. O.)
(2) mā ūxl-em wēr-l-em.
én szán-1sg csinál-prs-obj.1sg
’Én a szánom faragom.’ (Onina 2009: 37)
(3) mā ūxǝl-ŋǝn wēr-l-ǝlam.
én szán-du csinál-prs-du.obj.1sg
’Én a két szánomat faragom.’ (Onina 2009: 38)
(4) luw ūxl-ǝt wēr-l-ǝlli.
ő szán-pl csinál-prs-pl.obj.3sg
’Ő a szánjait faragja.’ (Onina 2009: 38)
(5) mā luwel ūjat-l-em.
én ő.acc ismer-prs-obj.1sg
’Én ismerem őt.’ (S. O.)
(6) mā lijlal ūjat-l-ǝlam.
én ők.acc ismer-prs-pl.obj.1sg
’Én ismerem őket.’ (S. O.)
A szinjai hantiban létezik tárgyas és tárgyatlan ragozás (Onina 2009, Nikolaeva 1999a, 1999c, Rédei 1965: 54‒70, Honti 1984, Sz. Kispál ‒ F. Mészáros 1980: 34‒44). A tárgyas ragozás a tárgy számára (egyes, kettes, többes) utal (S. O.). A kettes és többes számú tárgyakra vonatkozó igeragok homonimak, E/3-ben mindhárom számú tárgynál azonos (-ǝli, -li) igeragot használnak. Dalrymple és Nikolaeva (2011: 142‒150) és Nikolaeva (1999a: 64‒76) szerint a tárgyas igeragozás használata részben az információszerkezet által, részben grammatikailag motivált. A tárgyas ragozás használata nem a tárgy határozottságától, hanem annak topikalizáltságától függ; a nem topik szerepű tárgy mellett alanyi, a topik szerepű tárgy mellett tárgyas ragozást használnak. A tárgyas ragozásnál a tárgy sokszor nem jelenik meg a mondatban (Nikolaeva 1999c). A tárgyi funkciójú személyes névmások mellett az ige tárgyas ragozásban szerepel. A téma további kutatást igényel.
