IP=Q: A határozatlan névmások egybeesnek a kérdő névmásokkal.

IP~Q: A határozatlanságot a kérdő névmáshoz csatlakozó speciális kötött morféma fejezi ki, amely a legtöbbször – de nem feltétlenül – a ’van’, ’akar’, ’talán’, ’vagy’ és ’is’ jelentésű szavakkal áll etimológiai kapcsolatban.

IP~N: Önálló határozatlan névmások, melyeknek alapja az ’ember’ és a ’dolog’ jelentésű generikus (általánosságot kifejező, illetve általánosan használható) főnév. Az ’ember’ helyett állhat az ’egy’ számnév is, gyakran valamilyen határozatlanságot kifejező kiegészítő morfémával.

(1a) muj

1. ’mi?, micsoda?’ 2. ’valami’ (S. O., F. L., DEWOS: 878)

(1b) molti

’valami’ (S. O., F. L.)

(1c) molti ot

valami izé

’valami’ (S. O.)

(2a) xoj

1. ’ki?, kicsoda?’ 2. ’valaki’ (S. O., F. L.)

(2b) xojat

1. ’valaki’, 2. ’ember’ (DEWOS: 449, Onina 2011: 60)

(2c) matti

’valaki’ (S. O.)

(2d) matti xojat

valaki ember’

’valaki’ (Onina 2011: 47)

(2e) matti ot

valaki izé

’valaki’ (S. O.)

A szinjai hantiban többféle határozatlan névmás is használatos. A kérdő és – a specifikus és a nem specifikus (Nikolaeva 1999a: 18) – határozatlan névmások lehetnek teljesen azonosak (1a), (2a) (DEWOS: 442, 878), vagy a kérdő névmásokból jöttek létre valamilyen képző- vagy módosító elem segítségével (Honti 1984: 75). Egyes határozatlan névmások kérdő névmásból származnak, és speciális képzőt, vagy egyéb módosító elemet tartalmaznak (Honti 1984: 75). Az élettelenre (1c) és az élőre (2e) vonatkozó kérdő névmás tartalmazhat egy ot ’izé, dolog’ jelentésű szót (S. O.). Élőre vonatkozó határozatlan névmásként használják a xojat, eredetileg ’ember’ jelentésű szót is (DEWOS: 449, Onina 2011: 60). A szinjai hanti határozatlan névmások esetében az élő–élettelen megkülönböztetés nem éles, élő referensre is lehet a molti ’valami’ névmással utalni (S. O.).