NoPatPM: A tranzitív ige morfológiailag nem jelöli a patiens személyét.

PatPMnon3: A tranzitív ige csak abban az esetben jelöli a patiens személyét (van egyeztetve vele), ha a patiens első vagy második személyű.

(1) én vár-ok valaki-t.

én vár-prs.1sg valaki-acc

’Én várok valakit.’

(2) én vár-om a busz-t.

én vár-prs.obj.1sg a busz-acc

’Én várom a buszt.’

(3) én vár-om ő-t.

én vár-prs.obj.1sg ő-acc

’Én várom őt.’

(4) én vár-lak téged.

én vár-prs.2obj.1sg te.acc

’Én várlak téged.’

(5) én vár-lak bennetek-et.

én vár-prs.2obj.1sg ti-acc

’Én várlak benneteket.’

A magyarban két igeragozási paradigma létezik, külön a határozatlan (1) és a határozott (2)–(5) tárgy jelölésére. Az ige személyében egyeztetődik az A-val mindkét ragozási típusban. A határozott (tárgyas) ragozás a határozott tárgy meglétére utal (2). Az általános (határozatlan, alanyi) ragozásban a -lak/-lek affixum egyszerre utal az A és a P személyére. A tárgy ilyenkor mindig egyes vagy többes szám 2. személyű (vö. Kugler 2000a: 104‒123, Kiefer 2003: 212‒222). A kétféle igeragozás kialakulására jelenleg nincs egységes magyarázat (vö. Havas 2005, 2008, Csepregi 2010b, É. Kiss 2010, 2013, Honti 2009, Sárosi 2003).