CauseWV2: Az okhatározást az okhatározói mellékmondatban megjelenő önálló szó (kötőszó) jelöli.

+WV1: Az okhatározást a főmondatban megjelenő önálló szó (utalószó) jelöli.

(1a) kati nem men-t ma iskolá-ba, mert beteg vol-t.

Kati neg megy-pst.3sg ma iskola-ill mert beteg cop-pst.3sg

’Kati nem ment ma iskolába, mert beteg volt.’

(2a) kati azért nem men-t ma iskolá-ba, mert beteg vol-t.

Kati azért neg megy-pst.3sg ma iskola-ill mert beteg cop-pst.3sg

’Kati azért nem ment ma iskolába, mert beteg volt.’

(2b) kati amiatt nem men-t ma iskolá-ba, hogy beteg vol-t.

Kati amiatt neg megy-pst.3sg ma iskola-ill hogy beteg cop-pst.3sg

’Kati amiatt nem ment ma iskolába, hogy beteg volt.’

(3) meg-beteged-vén kati nem men-t ma iskolá-ba.

meg-betegedik-conv Kati neg megy-pst.3sg ma iskola-ill

’Megbetegedvén, Kati nem ment ma iskolába.’

A magyarban az okhatározást alárendelő összetett mondattal fejezik ki. A mellékmondatban kötelezően megjelenik egy kötőszó (mert, mivel, minthogy, hogy stb.), a főmondatban opcionálisan megjelenhet egy utalószó (2a)–(2b). A mellékmondat általában követi a főmondatot (vö. Kenesei et al. 1998: 51, Haader 2000a: 511‒512).  Ritkábban határozói igeneves szerkezettel is kifejezhető az okhatározás (3) (vö. Lengyel 2000e: 238‒240).