MnrVO: A módhatározó az ige előtt, a tárgy az ige után helyezkedik el.

(1) áron tortá-t süt.

Áron torta-acc süt-prs.3sg

’Áron tortát süt.’

(2) áron süt-i a tortá-t.

Áron süt-prs.obj.3sg a torta-acc

’Áron süti a tortát.’

(3) áron ügyesen süt tortá-t.

Áron ügyesen süt-prs.3sg torta-acc

’Áron ügyesen süt tortát.’

(4) áron lassan süt-i a tortá-t.

Áron lassan süt-prs.obj.3sg a torta-acc

’Áron lassan süti a tortát.’

(5) lassan áron süt-i a tortá-t.

lassan Áron süt-prs.obj.3sg a torta-acc

’Lassan Áron süti a tortát.’

A magyarban a határozatlan tárggyal álló igés mondatok alapszórendje OV (1), a jelölt, határozott tárggyal állók szórendje VO (2). A módhatározó a semleges mondatban (3), (4) megelőzi az igét és a tárgyat, megváltoztatva a mondat alapszórendjét. Nem alapszórendben a módhatározó a mondat egyéb helyén is állhat, például mondatkezdőként (5), ebben a példában így az alany kerül a fókuszba (vö. É. Kiss 2002: 83‒86, Kenesei et al. 1998: 76‒78).