Lokusz az igei szintagmában (magyar)

VDepMk[ONonA]: A  patiens jelölt, az agens jelöletlen, az igén mindkettő morfológiailag jelölt (kétirányú egyeztetés jelöletlen agens mellett).

VMk: Az agens és a patiens egyaránt jelöletlen, de az igén mindkettő morfológiailag jelölt (egyeztetés mind a jelöletlen agenssel, mind a jelöletlen patienssel).


(1) lát-ok egy borz-ot.

lát-prs.1sg egy borz-acc

’Látok egy borzot.’


(2) lát-om a borz-ot.

lát-prs.obj.1sg a borz-acc

’Látom a borzot.’


(3) lát-om ő-t.

lát-prs.obj.1sg ő-acc

’Látom őt.’


(4) lát-lak téged.

lát-prs.2obj.1sg te.acc

’Látlak téged.’


(5) vesz-em a kalap-om.

vesz- prs.obj.1sg a kalap-1sg

’Veszem a kalapom.’


(6) vesz-em a kalap-om-at.

vesz-prs.obj.1sg a kalap-1sg-acc.

’Veszem a kalapomat.’


A magyarban az aktív mondat ágense jelöletlen, míg a páciens jelölt. Az igeragozásban a határozatlan tárgyra (1) indeterminált (határozatlan, alanyi) ragozás, a határozott tárgyra (2)–(6) determinált (határozott, tárgyas) ragozás utal. Az ige morfológiailag mindig jelöli az ágens számát és személyét, valamint a tárgy határozottságát. A -lak/-lek morféma (4) a páciens személyére (2. személy) utal. Az első és második személyű birtokos személyraggal rendelkező páciensnél előfordulhat jelöletlen tárgy (5), a birtokos személyrag miatt ez is határozottnak számít, így az ige determinált ragozású.

Author: 

F. Gulyás Nikolett