Időhatározói mondat jelölője (magyar)

WhenWV1: Az időhatározást a főmondatban megjelenő önálló szó (utalószó) jelöli.

WhenWV2: Az időhatározást az időhatározói mellékmondatban megjelenő önálló szó (kötőszó) jelöli.


(1) amíg én el-mosogat-ok, (addig) te vid-d ki a szemet-et!

   amíg én el-mosogat-prs.1sg addig te visz-imp.obj.2sg ki a szemét-acc

’Amíg én elmosogatok, addig te vidd ki a szemetet!’


(2) sokat rajzol-t-am akkor, amikor kicsi vol-t-am.

    sokat rajzol-pst-1sg akkor amikor kicsi cop-pst-1sg

    ’Sokat rajzoltam akkor, amikor kicsi voltam.’


(3) el-megy-ek vásárol-ni, miután meg-ír-t-am a level-et.

el-megy-prs.1sg vásárol-inf miután meg-ír-pst-1sg a levél-acc

’Elmegyek vásárolni miután megírtam a levelet.’


(4) előbb meg-ír-om a level-et, aztán el-megy-ek vásárol-ni.

előbb meg-ír-prs.obj.1sg a levél-acc, aztán el-megy-prs.1sg vásárol-inf

’Előbb megírom a levelet, aztán elmegyek vásárolni.’


(5) be-lép-vén a ház-ba, le-ve-tt-e a kalap-já-t.

be-lép-conv a ház-ill le-vesz-pst-obj.3sg a kalap-3sg-acc

’Belépvén a házba, levette a kalapját.’


A magyarban az időhatározást mind egyidejűségnél (1)–(2), mind elő- és utóidejűségnél (3)–(4) a főmondatban (opcionálisan) megjelenő utalószó és a mellékmondatban megjelenő kötőszó fejezi ki (vö. Kenesei et al. 1998: 48‒50, Haader 2000a: 504‒507). Az időhatározást ritkábban igeneves szerkezettel is ki lehet fejezni (5) (vö. Lengyel 2000e: 238‒240).

Author: 

F. Gulyás Nikolett