Főnévi függő határozó szórendje (magyar)

X1: A főnévi függő határozó megelőzi az alapszórend első elemét. (Tehát például SVO alapszórend esetén a főnévi függő határozó alapszórendje XSVO, SOV esetén XSOV stb.)

X2: A főnévi függő határozó követi az alapszórend első, és megelőzi a második elemét. (Tehát például SVO alapszórend esetén a főnévi függő határozó alapszórendje SXVO, SOV esetén SXOV stb.)

X4: A főnévi függő határozó követi az alapszórend harmadik elemét. (Tehát például SVO alapszórend esetén a főnévi függő határozó alapszórendje SVOX, SOV esetén SOVX stb.)


(1) a tanárnő az iskolá-ban dolgozat-ok-at javít.

a tanárnő az iskola-ine dolgozat-pl-acc javít.prs.3sg

’A tanárnő az iskolában dolgozatokat javít.’


(2) a tanárnő ebéd közben dolgozat-ok-at javít.

a tanárnő ebéd közben dolgozat-pl-acc javít.prs.3sg

’A tanárnő ebéd közben dolgozatokat javít.’


(3) a tanárnő dolgozat-ok-at javít az iskolá-ban.

a tanárnő dolgozat-pl-acc javít.prs.3sg az iskola-ine

’A tanárnő dolgozatokat javít az iskolában.’


(4) a tanárnő dolgozat-ok-at javít ebéd közben.

a tanárnő dolgozat-pl-acc javít.prs.3sg ebéd közben

’A tanárnő dolgozatokat javít ebéd közben.’


(5) az iskolá-ban a tanárnő dolgozat-ok-at javít.

az iskola-ine a tanárnő dolgozat-pl-acc javít.prs.3sg

’Az iskolában a tanárnő dolgozatokat javít.’


(6) ebéd közben a tanárnő dolgozat-ok-at javít.

ebéd közben a tanárnő dolgozat-pl-acc javít.prs.3sg

’Ebéd közben a tanárnő dolgozatokat javít.’


A magyarban a főnévi függő határozó sorrendje meglehetősen szabad: állhat az alany után (1)–(2), mondatzáró (3)–(4), vagy mondatkezdő (5)–(6) pozícióban (vö. Kenesei et al. 1998: 176, 179‒181).

Author: 

F. Gulyás Nikolett