PNPnonobl: A nyelvben a tárgyat egy főnév vagy önálló névmás kitételével lehetséges, de nem kötelező jelezni.
Agr: A nyelvben a tárgyra az ige morfoszintaktikai egyeztetése utal.
’A házat hétszer körbetáncolja.’ (Skribnik 2001: 226)
(3) josaŋ ľōŋχi-n patapi, jujl koji-te.
sítalp út-lat rátalál.prs.3sg hátulról követ-prs.obj.3sg
’Megtalálja a sítalp nyomát, [azt] hátulról követi.’ (Popova 2001: 72)
(4) nāluw naryγt-as-te χāp-e
vízre tol-pst-obj.sg3 csónak-sg3
’Vízre tolta a csónakját […]’ (Kálmán 1976: 75)
Az északi manysiban található tárgyfüggő igeragozás megjelenhet tranzitív (1) és intranzitív igén is (2) (Skribnik 2001: 225-226). Az intranzitív igén megjelenő tárgyas konjugáció Skribnik (2001) szerint az információszerkezettel magyarázható. A tárgyfüggő ragozás visszautalhat a diskurzus korábbi szakaszában bevezetett tárgyra, ezért esetenként tárgy kitétele elmaradhat (3) (Kulonen 1993: 74-75).
Mivel a tárgy helyzete nem rigid (bár általában SOV rendet találunk) , a szórend nem minden esetben azonosítja egyértelműen a tárgyat (4). A tárgyfüggő ragozás használati szabályai még nem pontosan ismertek, de Rombandeeva (1979) és Skribnik (2001) a tárgy topik státuszával hozza kapcsolatba.