Az északi manysiban a tárgyfüggő igeragozás utal az alany személyére és számára, valamint a tárgy számára – személyére azonban nem (vö. (1) (2) (3) (4)). A tárgyas és alanyi ragozás megjelenési szabályszerűségei még nem kielégítően feltártak.

A tárgyfüggő ragozás és az információszerkezet kapcsolatát már Rombandeeva manysi anyanyelvű nyelvész is leírta (vö. Rombandeeva 1979: 104–111). Skribnik 2001-ben végzett korpuszvizsgálata alapján úgy találta, hogy a tárgyfüggő ragozás a tárgy topikstátuszával áll kapcsolatban: amennyiben a tárgy fókusz szerepű, az északi manysi általános ragozást használ, ha azonban topik, a tárgyfüggő alakot alkalmazza (Skribnik 2001: 233). A vizsgált anyagban a tárgy tárgyfüggő igeragozás mellett az esetek 77,4%-ában bekezdéstopik, 14,4%-ában diskurzustopik, 8,2%-ában pedig fókusz volt (Skribnik 2001: 234). Úgy találta továbbá, hogy a tárgyfüggő igeragozással együtt járó topik szerepű tárgy láncközépi topik (Skribnik 2001: 233), vagyis nem az adott pillanatban kerül bevezetésre.

Mindemellett a tárgyfüggő ragozás az aspektus kódolásában is szerepet játszhat, a kérdés további kutatásokat igényel.