Nom: A nyelv a morfoszintaktikai kezelés szempontjából két kategóriát különböztet meg (a kategóriákon belül nem téve különbséget): 1. [Sa, Snona, Aa és Anona]; 2. [P]. (Nominatív vagy nominatív–akkuzatív típus.).
ő város-lat megy-pst.3sg
’Ő a városba megy.’ (S. D.)
ő öreg asszony
’Ő idős asszony.’ (S. D.)
ő ing varr-prs.3sg
’Ő varrta az inget.’ (T. M.)
ő Natasa szeret-obj.sg.prs.3sg
’Ő szereti Natasát.’ (S. D.)
ő az.acc varr-prs.3sg
’Ő varrta azt.’ (T. M.)
ő az.acc szeret-obj.sg.prs.3sg
’Ő szereti azt.’ (S. D.)
Az északi manysi nominatív nyelv (vö. pl. Keresztes 1998:409-414, Riese 2001:24), a főnevek esetén azonban az egyik kategória között sem figyelhető meg formai különbség (l. (1)–(4)), mert a főneveknek nincs akkuzatívuszuk. Mivel a névszói összetevők szórendje nem rigid, a szórend sem meghatározó, de a tárgyi szerepű összetevő általában az alany és az ige között helyezkedik el (3). A főnévi és névmási alakok összevetésekor (3–5; 4–6) látszik, hogy nominatívusz – akkuzatívusz szembenállás a nyelvben egyébként fönnáll.